A készpénzhitelek többségét eddig a dinárhoz kötötték, törlesztőrészletük a visszafizetés egész ideje alatt változatlan volt, akár 5, akár 7 évre vették fel az összeget. A nemzetközi pénzpiacokon zajló események hatására azonban a bankok fokozatosan változtatni kényszerülnek üzletpolitikájukon. Az egyes európai országokban a 20 százalékot is meghaladó infláció csökkentése céljából a központi bankok döntései nyomán már hat hónapja folyamatosan növekednek a kamatlábak. Az Európai Központi Bank az idén már harmadszor emelte meg az Euribort, ezúttal 0,75 százalékkal. Az amerikai jegybank ugyanakkor már negyedszer döntött a kamat növeléséről, ami így most már elérte a 2008 óta jegyzett legmagasabb szintet. Mindez komoly bizonytalanságot okozott a szerbiai bankoknál is, amelyek egyre kevésbé készek rögzíteni a törlesztőrészletek összegét, éspedig nemcsak a lakáskölcsönök esetében – melyeknél már számításba sem jöhet a fix kamat –, hanem minden más kölcsönformánál is, beleértve a készpénzhiteleket és a fogyasztói kölcsönöket is.
Az év elején a dinárkölcsönökre elszámolt, változó kamat átlagban 7–9 százalék volt, most pedig 9–11 százalék. A korábban a fix kamat 10 és 16 százalék között alakult, most már ilyen kínálat szinte nincs. Ezt erősítette meg Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára is.
– A pénzpiaci bizonytalanság miatt visszaesett a fix kamatozású hitelek kínálata. Ahogyan az emberek egyre óvatosabbak a kölcsönfelvétellel, ugyanúgy a bankok is körültekintőek. A kölcsönfelvétel pillanatában a fix kamat mindig magasabb, mert a jövő kiszámíthatatlan, de a bankok elővigyázatosságból most már így sem hagynak jóvá rögzített kamatozású hiteleket – mondta Vasić.
Ismail Musabegovićnak, a Belgrádi Bankakadémia professzorának a magyarázata szerint ezek teljesen új körülmények a bankok számára, és változtatniuk kell az ügyfelekhez való viszonyulás stratégiáján is. A kamatok alakulását illetően teljes a bizonytalanság, és egy 3 évnél hosszabb időre jóváhagyott hitel esetében nehezen megvalósítható a fix kamat, hiszen nem lehet tudni, mi történik a továbbiakban. Musabegović azt javasolja az ügyfeleknek, próbáljanak megállapodásra jutni a bankkal, hogy legalább 3 évre engedélyezze a rögzített kamatot – ha erre egyáltalán nyitott az illető pénzintézet.
A közgazdászok egyetértenek abban, hogy az amerikai központi bank irányadó kamatának mint inflációletörési eszköznek a növekedése emeli az európai kamatokat is, ez pedig közvetlenül kihat a gazdaság és a lakosság adósságainak drágulására. Általános vélemény szerint a kamatok növekedése a jövő év júniusáig is eltarthat, addig pedig Szerbiában is emelkednek a mintegy 150 000 lakáshitel törlesztőrészletei, melyek már most is átlagban mintegy 60 euróval magasabbak. Egy 300 eurós havi ráta az utóbbi hónapokban akár 90 euróval is növekedett. Mint Ljubodrag Savić közgazdász professzor fogalmazott a minap, „ilyen inflációnövekedést 40 éve nem látott a világ. És még nincs vége, a kamatokat tovább emelik, és folytatódnak mindazok gyötrelmei, akik változó kamatozású hitelt törlesztenek”.
