A paraszt becsapható, de a termőföld nem

Még mindig tart minden idők legdrágább vetése Szerbiában, bár október végéig már be kellett volna fejeződnie – írja a Beta. A hírportál kiemeli: a becslések szerint minden gond ellenére a termelők több területet vethetnek be búzával, mint tavaly ősszel. A kérdés már csak az, hogy mekkora hozamra lehet majd számítani, mivel a gazdák kénytelenek spórolni a műtrágyával és a minőségi magok beszerzésével.

Az esőzések miatt nehezen takarították be a kukoricát a termelők, ezért a vetéssel is késnek – magyarázta Jovica Jakšić, a Szerbiai Mezőgazdászok Független Egyesületének elnöke. Hozzátette: a tavaszi szárazság miatt a többi haszonnövény hozama jelentősen csökkent, így a búzán volt legkisebb veszteségük a termelőknek. Így sokan úgy döntöttek, hogy most többet vetnek el belőle: várható, hogy jelentősen több lesz a búzatábla, mint tavaly. A gazdák ugyanis továbbra is tartanak a tavaszi aszálytól, és sokkal jobban bíznak az őszi esőzésekben, amik kedveznek a búzának – mondta az egyesület elnöke. Hangsúlyozta, hogy goromba becslések szerint a tavalyi 650 ezer hektár helyett az idén akár 700 ezer hektárt bevetnek búzával a termelők. Eddig a tervezett területek 70 százalékát vetették be. Jakšić szerint a mezőgazdászok a hihetetlen drágulás miatt csökkentették a vetéshez szükséges műtrágyamennyiséget, de alábbhagytak a minőségi magok beszerzésével is, ez viszont kihat majd a hozamra.

Dragan Kleut a Bánáti Mezőgazdászok Egyesületének Szövetségéből úgy véli, a gazdák nem vetnek most sem több búzát, mint tavaly, hisz a termelés nem kifizetődő. Az idén ugyanis 124–140 dinárba kerül a műtrágya kilogrammja, így megközelítőleg 40 ezer dinárt szükséges elkülöníteni 300 kilogramm műtrágya megvételére. A búza kilogrammjáért 35-40 dinárt lehet kapni, így egy kilogramm műtrágyáért legkevesebb 3-4 kilogramm búzát kell értékesíteni – számolt a bánáti gazdák képviselője. Kleut hangsúlyozta, hogy ehhez még ősszel hozzá kell adni a csaknem 12 ezer dináros üzemanyagköltséget, tehát több mint 50 ezer dinár kiadással kell számolni hektáronként. Tavasszal ez az összeg növekszik a fejtrágyázás és a növényvédő szerek költségével, de legkevesebb 200 eurós bérleti díjjal is számolni kell. Ehhez még hozzáadódik az aratás költsége is. A kiadásokhoz mérten egy rosszabb termés veszteségessé is teheti a búzavetést. A tavaly jegyzett hektáronkénti 4,2 tonnás átlaghozamot ha sikerült elérniük, akkor 32 dináros kilogrammonkénti áron értékesítve a terményt legfeljebb 150 ezer dinárt kaphatnak a kenyérgabonáért – vázolta a helyzetet Kleut. Kiemelte, hogy a termelők a búzát ma már sokkal inkább a vetésforgó tiszteletben tartása, illetve más növényi kultúrák betegségeinek megelőzése miatt vetik, mintsem azért, hogy haszon származzon belőle.

A termelők a bánáti gazdák képviselője szerint is csökkentették a műtrágya használatát. Ezzel kapcsolatban a következőket mondta a hírportálnak: „Az állam becsaphatja a parasztot, de a földet nem, mert ha a búza nem kap tápot, akkor nem terem.