Az idén az országban immár 1,7 milliárd eurót fektettek be a vásárlók ingatlanokba, annak ellenére is, hogy a nagyobb városokban jelentősen megdrágult a lakások négyzetmétere – írja a B92. A hírportál elemzői hozzáteszik: a harmadik negyedévi jelentések szerint 10,6 százalékkal nőtt az ingatlanokba fektetett összeg a tavalyi adatokhoz képest. Az árak az egekbe szöktek, és éppoly hirtelen emelkednek, ahogyan az infláció is. Mindezt pedig követi a lakáshitelek kamatjának növekedése is. Kérdés tehát, hogy a válság idején mennyire kifizetdődő ingatlanokba fektetni – boncolgatja a témát a hazai sajtó.
Emlékeztetőül: a statisztikai adatok szerint az ingatlanok ára egyes városokban akár 30 százalékkal is megnövekedett az elmúlt egy évben, miközben a hiteleknél elszámolt kamat változó tényezője (Euribor) 1,63 százalékkal nőtt. Az infláció 14 százalékos, a fizetések azonban nominálisan 16,5 százalékkal, reálisan viszont csupán 2,9 százalékkal emelkedtek. Aleksandar Stevanović közgazdász szerint azt, hogy az emberek ilyen körülmények között vegyenek-e fel lakáshitelt, elsősorban annak fényében kell mérlegelni, hogy a fizetésük növekedése mennyire követi az inflációt.
– Amennyiben a jövedelem emelkedése követi az inflációt, akkor teljesen rendben van a lakáshitel igénylése. Sőt: jó befektetésnek számít, mivel az ingatlanok értéke gyorsabban nő az inflációnál. Ellenkező esetben azonban megfontolandó a döntés, hisz a törlesztőrészlet kifizetése után a jövedelem fennmaradt összegéből napról napra kevesebbet lehet majd beszerezni a mindennapi élethez szükséges dolgokból. Jelenleg a legkevesebbet azok kockáztatnak, akik készpénzért tudnak ingatlant vásárolni: ezt válság idején sem kell sokáig mérlegelni, hisz jó befektetésnek számít – állítja a szakember.
Ugyanakkor óvatosságra és türelemre szólítja fel azokat, akik ingatlanokba terveznek fektetni. A közgazdász szerint ugyanis a lakásárak egy ideig még tartani fogják az elért szintet, és csak jelentéktelen mennyiségben csökkennek majd. Hét-nyolc év múlva pedig újabb drágulás várható, így nem árt várni egy kicsit a befektetésekkel – mondta a szakember. Hozzátette: a kamatok mindenféleképpen magasak maradnak, a megfelelő pillanat kivárásával azonban elkerülhetik a vásárlók azt, hogy túlértékelt ingatlant vásároljanak.
A kérdésre, hogy a rögzített vagy a változó kamatozású hitelt javasolná-e a vásárlóknak, Stevanović az utóbbi mellett foglalt állást: a szakember szerint a 30 éves, hosszú lejáratú, változó kamatlábbal elszámolt kölcsön esetén fizetnek a hitelezettek legkevesebbet a bankoknak. A pénzintézmények ugyanis a rögzített kamatok esetén sokkal jobban bebiztosítják magukat, a változó kamatlábaknál viszont nagyobb kockázatot vállalnak – válaszolta a közgazdász.
A Köztársasági Földmérő Intézet adatai szerint Szerbiában a forgalomba került ingatlanok csupán 10 százalékáért fizettek kölcsönökkel a vásárlók. Hitelért főként lakások vásárlásakor folyamodnak a lakosok: az idei harmadik negyedévben a megvásárolt lakások 25 százalékát kölcsönökből fizették ki az új tulajdonosok. Ez 8 százalékkal kevesebb, mint a múlt év ugyanezen időszakában – áll az intézet háromnegyedévi jelentésében.
