Robog az infláció

Októberben 15 százalékos volt az évközi infláció, az augusztusi elvárások fölött alakult, ami az energia- és élelmiszerárak világszintű emelkedésének következménye. A havi infláció 1,9 százalékot tett ki – közölte Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank kormányzója a pénzhígulás alakulásáról szóló legújabb jelentés bemutatásakor.

– Arra számítottunk augusztusban, hogy majd szeptemberben tetőzik az infláció, de a világszerte elszabadult energiaárak és az európai aszály következményei 15 százalékos évközi szintre emelték a pénzromlás arányát. A behozatali infláció kétharmad részben volt hatással a hazainak az alakulására, és nyomot hagyott az évközi bázisinfláción is (melyet az áru és a szolgáltatások kiskereskedelmi árának a piaci feltételek szerinti változásai alapján számítanak ki), amely októberben 9,5 százalékos volt, de még mindig jelentős mértékben elmarad az összesített infláció, valamint az azonos monetáris politikát folytató, régióbeli országok inflációja mögött – ismertette Tabaković, majd arra is kitért, hogy a kedvezőtlen nemzetközi feltételek kihatottak a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó becslésekre is: az év végére 2-3, jövőre pedig kb. 3,5 százalékos növekedés valószínű, és csak 2024-ben térhetünk vissza a 4 százalék körüli bővülésre.

A központi bank 4,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, és a további kamatnövelésekkel igyekszik fékezni az árakat és az inflációt. Tovább növelte az ország devizatartalékait, melyek elérték a 16,9 milliárd eurót. „Nem fényes a helyzet, de nem is annyira borús, hogy összefogással az emberek ne tudnák leküzdeni a gondokat” – összegezte véleményét a jegybank vezetője.

DECEMBERBEN ÉRKEZNEK A VALUTAALAPI PÉNZEK

Várható, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatóbizottsága decemberben hagyja jóvá Szerbiának a pénzintézet küldöttségével az elmúlt hetekben megbeszélt 2,4 milliárd eurós készenléti hitelt, 3 százalékos kamattal. A pénzt a költségvetés közvetlen támogatására fordítják. „Jobb a 3 százalékos kamatozású hitel az IMF-től, mint a 7-8 százalékos a pénzpiacon, amihez Románia és más országok folyamodtak. És ez nem jelenti azt, hogy felhasználjuk mind a 2,4 milliárd eurót, hanem majd a kormány eldönti, hogy mikor és mennyit hív le” – magyarázta Tabaković. Kiemelte, hogy az idén a devizabevétel jelentős részét a turizmusból valósítottuk meg, az ágazat több mint 700 millió eurós hasznot hozott, de jól teljesítettek az exportőrök is, ugyanis a kivitel októberben 32,2 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A közvetlen külföldi beruházások értéke az év első 9 hónapjában elérte a 3,8 milliárd eurót.

AZ INFLÁCIÓ CSÚCSA?

– Nem állíthatom, hogy ez az infláció csúcsa, hiszen a helyzet előreláthatatlan. Az energia és a tőzsdei termékek ára, valamint a várható recesszió nagyban befolyásolja a legnagyobb külkereskedelmi partnereink felé irányuló exportot, hiszen biztosra vehető, hogy például Németország recesszióba csúszik. A következő néhány hónapban is magas szintű inflációval kell számolnunk, de 1 százalékosnál több nem valószínű, és azért küzdünk, hogy visszafogjuk – mondta Tabaković a jegybank legújabb inflációs jelentése kapcsán, melyből az is kiderül, hogy a múlt hónapban az élelmiszerárak 3,5 százalékkal voltak magasabbak a szeptemberieknél, és hogy legnagyobb mértékben, több mint 11 százalékkal a tej és a tejtermékek drágultak. A jegybank novemberi középtávú előrejelzése szerint az infláció az év végéig és a jövő év elején még magas marad, majd csökkenő irányzatot vesz, 2023 második felében pedig jelentősebb mértékben visszaesik.