December 5-én kezdi meg a köztársasági parlament a 2023. évi költségvetés vitáját. A kormány jóváhagyását követően a büdzsé javaslata ma kerül képviselőházi eljárásba, a bizottságoknak két hetük lesz a véleményezésre, és utána a plenáris ülésen is indulhat a vita – jelentette be Siniša Mali pénzügyminiszter. Kifejtette, hogy a jövő évi költségvetés három pillérre épül, ezek a bér- és nyugdíjemelésre szükséges eszközök, a beruházások finanszírozása és az energiaellátás biztosítása.
– A költségvetés egyidejűleg fejlesztési és takarékos. Szükségtelen dolgok nem szerepelnek benne, senki sem mondhatja, hogy elherdáljuk a pénzt, ugyanakkor további infrastrukturális fejlesztéseket tesz lehetővé. A bruttó hazai termék értéke az idén 60,2, jövőre pedig a tervek szerint 68 milliárd euró körüli lesz, ugyanis 2,5 százalékos GDP-növekedést irányoztunk elő. Az adóbevételek egyre nagyobbak, így az összbevétel 7,8 százalékos növekedésére számítunk. Van pénz a közalkalmazottak bérének 12,5 és a minimálbér 14,3 százalékos növelésére. Jövőre az átlagbér eléri a 720-730, az átlagnyugdíj pedig a 310-320 eurót, és ez jól illeszkedik a Szerbia 2025 programba, mely szerint az időszak végére megvalósítható az 1000 eurós átagfizetés és a 420-430 eurós átlagnyugdíj. Az idősek ellátmánya januártól 12,1 százalékkal emelkedik, és az új költségvetéssel módosítják a nyugdíjak összehangolásánál az eddig alkalmazott, ún. svájci képletet, hogy a járandóság gyorsabban emelkedjen, és követni tudja a bérek alakulását – ismertette Mali az RTS tegnap reggeli műsorában. Arról is tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy 1 százalékkal csökken a munkaadók nyugdíjjárulék-kötelezettsége, amivel tovább tehermentesítik a gazdaságot, ám a költségvetésbe így 45 milliárd dinárral kevesebb folyik be. A bérek adómentes része 19.300 dinárról 21.712 dinárra növekszik.
A büdzsé második pilléreként említett beruházások kapcsán kiemelte, hogy további jelentős befektetések várhatók, egyetlen korábbi tervről sem mondanak le, az invesztíciók értéke a GDP 6,8 százalékának felel meg, míg pl. 2011-ben ez az arány mindössze 3,1 százalék volt. Mint mondta, a harmadik pillérnek számító energiaellátásra is lesz elegendő pénz, aggodalomra nincs ok. „Az utóbbi egy évben a világpiacon a tízszeresére emelkedett a villanyáram és a gáz ára, nálunk ez nem érezhető, terhét az állam viseli, hogy a gazdaság és a lakosság élete rendes mederben folyhasson. Az a cél, hogy átvészeljük a telet és minél enyhébb következményekkel járjon a válságos időszak. Nem mondhatom, hogy eddig is egyszerű volt. Ez már a válság harmadik éve, egymás után jött a járvány, az energiakrízis, az ellátási láncok zavarai, az ukrajnai háború, és mindez hatalmas változásokat okozott a világgazdaság működésében, de Szerbia még mindig sikeresebben állja a megpróbáltatásokat, mint sok más ország” – mondta a miniszter, majd kiemelt néhány más makrogazdasági mutatót is: A gazdasági növekedés az első negyedévben 4,3, a másodikban 3,9 százalék volt, a harmadikban kissé lassult, „de továbbra is pluszban vagyunk. Az a fontos, hogy a munkapiac működjön. Az év első kilenc hónapjában a gazdaságban a bérek reálisan 3 százalékkal, a magánszektorban 5,4 százalékkal emelkedtek. A munkanélküliség 8,9 százalékos, tíz évvel ezelőtt még 25,9 százalékos volt”.
