2024. július 17., szerda

Pénz nélkül a pénz birodalmában

A soproni kékfrank
Nehezen tudjuk beismerni magunknak, hogy szeretjük a pénzt. A társadalmunkban „normálisnak” vett dolog, hogy ma már profitorientált berendezésűek nemcsak a vállalatok, hanem az egyének is. De azon felül, hogy ragaszkodunk ehhez a meglehetősen piszkos papírdarabhoz, mondván, hogy nélkülözhetetlen kelléke életünknek, igencsak belemélyedtünk hipnotikus vonzáskörébe. Ebből már nem lehet kitörni, egy életre szolgái leszünk ennek a pénzügyi és pénzértéken alapuló rendszernek. Vajon utódainknak is ez a sors adatik meg, tényleg nem létezik egy letisztultabb, szabadabb és emberibb módja a jövőbeli gazdasági rendszernek?

Ez a jövő már elkezdődött. Itt van velünk, mert a lehetőség mindig itt van mellettünk. A pénz nélküli gazdasági rendszer igen régi keletű. Nem ma találták fel, csak a helyzet rákényszerít bennünket, hogy újra elővegyük ezt az egyszer már jól bevált szisztémát. A cserekereskedelem virágkorában is létezett mohóság, de a pénz megjelenése bizonyára nagyobbra duzzasztotta az emberi gonoszságot. Olyan korszakban élünk, ahol országok gazdasági rendszerei dőlhetnek össze egy pillanat alatt, és a pénz teljesen leértékelődhet. A 2008-ban kezdődött globális válságot a kapzsi bankártársadalom, valamint a pénz- és bálványimádók tőzsdei kaszinójátéka indította el. Már egy ideje azon spekulál az elemzők hada, hogy vajon mikor dől be az euró, mikor oltják le a villanyt a sokak szerint káros valutának.

Görögországban évek óta igencsak rossz a helyzet, egymást érik a tüntetések a kormány megszorító intézkedései ellen. A hellén állam, mint előtte és utána már oly sokan, szépen belesétált az IMF gondosan előkészített csapdájába. S ha egyszer a bankármaffia lecsap egy országra, azt többet el nem engedi! A kezdetben kedvezőnek feltüntetett hitelek után láthatóvá vált, hogy a görögök egyre inkább elmerülnek az adósságcsapdába. Az IMF feltételeket szabott a további támogatáshoz, és jöttek a megszorítások. A görögnek ez persze nem tetszett és utcára vonult tiltakozni. Az egyszerű, vagyonukból kiforgatott emberek mellé szélsőjobbos és szélsőbalos fiatalok is társultak.

Miközben sokan fejüket fogva panaszkodnak vagy cirkuszolnak, mások kreatív önszerveződésbe kezdenek. Így tett a Görögország középső részén található kikötőváros, Vólosz lakossága is. Egyre többen várják a görög nemzeti fizetőeszköz, a drachma visszatérését, hogy kikecmeregjenek ebből a gazdasági rémálomból, Vólosz lakosai ellenben a várakozás helyett cselekedtek. A sok gondot okozó eurót a saját maguk által kitalált pénzzel váltották le. Az új fizetőeszköz neve TEM, és egy eurónak megfelelő értéke van. A TEM-re nem lehet kamatot számolni, nincsenek banki manipulációk, tulajdonképpen egy, a cserekereskedelem elvén alapuló rendszer valósult meg általa. Az interneten szervezett kereskedési szisztémában ha valaki elad egy árucikket, vagy szolgáltatást nyújt, akkor annak ellenértékét jóváírják számára, így gyakorlatilag mindent meg tud vásárolni.

Egy olyan bizonytalan gazdasági helyzetben mint a mostani, reményt keltő a görögök kezdeményezése. De nem muszáj elutaznunk a hellének földjére, hogy hasonló kreativitásra leljünk. Elegendő csak elruccannunk északi testvéreinkhez és megfigyelnünk, hogy a gyakorlatban hogyan használják a soproni kékfrankot vagy a balatoni koronát!