Szerbia és Magyarország kapcsolataival foglalkozott az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet hétfőn tartottak Belgrádban a Szerb Repülős Szövetség székházában. A Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Központja (ISAC) és a Friedrich Ebert Alapítvány által közösen megszervezett szakmai összejövetelen a központi témák között szerepelt a két ország gazdasági együttműködéséről és a határon átívelő kapcsolatokban rejlő lehetőségekről szóló eszmecsere.
Michael Ehrke, a Friedrich Ebert Alapítvány belgrádi igazgatója elmondta, hogy a két ország ugyanolyan gazdasági problémákkal szembesül. Az uniós integráció sok problémát megoldatlanul hagyott Magyarországon, de hozzájárult az országnak Közép-Európába irányuló exportjának a megnövekedéséhez. A szerb és a magyar gazdaságban, mint mondta, nagyszerű lehetőségek rejlenek. Ehrke a kragujevaci Fiat gyárat és a kecskeméti Mercedes üzemet hozta fel példaként.
Mihailo Crnobrnja, a belgrádi Közgazdasági Egyetem (FEFA) dékánja a szerbiai rendszerváltás kezdetét 1989-re vezeti vissza, de az igazi átalakulás csak 2000-ben kezdődhetett. A probléma az, hogy mostanra valahol félúton elakadt ez a folyamat, mintha megfeneklett volna, véli a neves közgazdász. A privatizáció könnyebb részén túl vagyunk, viszont olyan fontos területeken, mint a monetáris stabilitás, vagy a külkereskedelem és a bankszektor liberalizációja komoly visszamaradás tapasztalható. A versenyképesség tekintetében a világ országai közül a nem túl előkelő 95. helyet foglalja el Szerbia, mondta Crnobrnja. Gondot okoz a magas deficit, a nehézkesen zajló újraiparosítás és a gazdaság alacsony versenyképessége. Az ország még mindig nem tudja a 90-es évek háborúi óta visszaállítani a régi szintre a kereskedelmi kapcsolatokat a régióban. Lépni kellene valamit, mert mára Szerbia gazdasági téren az utolsó helyre szorult vissza a Balkánon. Kedvező üzleti környezetet kell kialakítani az országban, és fel kell gyorsítani a tranzíciót, mondta a közgazdász. Egyfajta visszafogott Nyugat-ellenesség figyelhető meg az utóbbi időszakban szerbiai kormányok részéről. A helyzetet csak bonyolítja, hogy az Európai Uniónak nincs világos Balkán-stratégiája, vonta le a konferencia egyik tanulságát Crnobrnja.
Dr. Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója felszólalásában kiemelte, hogy Szerbia, akárcsak Magyarország kicsi gazdasággal bírnak, amelyek nincsenek jelentős hatással a világkereskedelemre. A közgazdász doktor elmondta, hogy míg a magyar export értéke az elmúlt évben 18 milliárd dollár volt, addig Szerbia csak 8,4 milliárdot valósított meg. Magyarországon viszont mostanra problémává nőtte ki magát a piac túlzott nyitottsága, mivel az egyre kevésbé versenyképes kisvállalatok nem tudnak talpon maradni a versenyképes transznacionális vállalatokkal szemben, mondta Inotai.
