– A világ valutatartalékainak kb. 30 százaléka van euróban, s mint ilyen, a világ második legfontosabb pénzneme. Olyan összefonódások jöttek létre a nemzetközi pénzpiacon, hogy józan ésszel senki nem kezdi ki az eurót – emelte ki dr. Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének volt igazgatója, akivel a szerb–magyar viszonyokról szóló, a hét elején megtartott belgrádi konferencia szünetében beszélgettünk. A közgazdász, aki két éven át a Világbank munkatársa volt Washingtonban, a válság továbbterjedésének veszélyeire figyelmeztet.
Dr. Inotai András (Fotó: Ótos András)
Mi az euró előnye?
– Ma elég nehéz az euróövezet előnyeiről beszélni, mivel a mostani válságban inkább a nehézségek mutatkoznak meg a közös valutával kapcsolatban. A klasszikus értelemben vett előny alapgondolata az volt, hogy általa ki lehet kerülni a pénzügyi spekulációkat, mivel az euróövezeten belül kiszámítható az árfolyam és változatlan a kamatszint. Nagy előnye az, hogy nem kell számítgatni az árfolyamokat, mert ha mindenhol euróban vannak kifejezve az árak, ez leegyszerűsíti a dolgunkat. Az eredetei elképzelés az volt, hogy a közös pénznem meglöki az európai integrációt, mivel kialakul egy fiskális koordináció. 1992-ben Maastrichtban elhatározták, hogy létrehozzák az eurót, amely Jacques Delors, az Európai Bizottság elnöke által 1986-ban lefektetett európai belső piaci liberalizációs programnak lett az eredménye. Delors azt mondta, hogy Európa akkor tud versenyezni az Egyesült Államokkal, ha a nemzeti piacok nem széttöredezettek, hanem egységesek, különösen olyan területeken mint az energia, a távközlés, a postai szolgáltatások, a közlekedés. Ezek a célkitűzések csak részben valósultak meg.
Mekkora az euróövezet felbomlásának esélye?
– Ez olyan kérdés, amelyre borzasztó nehéz választ adni. Görögország euróövezetből való kilépésének következményeit taglaló tanulmányok azonban már készültek. Ezek szerint a kilépésnek a közvetlen gazdasági következményeit meg lehet emészteni, legalábbis az euróövezetben maradó országok számára. Az európai bankrendszer nem annyira stabil, ezt most megfigyelhetjük a spanyoloknál, akiknek néhány évvel ezelőtt a legegészségesebb bankrendszerük volt, ma pedig segítségre szorulnak. Ha ez a jelenség tovább terjed a francia és a holland bankrendszerre, akkor az már nagyon nehezen ellensúlyozható. A pénzügyi világnak van egy olyan területe, amely mindig meghatározó tényező, és ami nem könnyen ellenőrizhető, ez pedig a bizalom. Mert ha a görögök kilépnek, akkor felvetődik a kérdés, hogyan hat ez az euróövezetre. Nem tudni, hogy erősítené vagy gyengítené az euró iránti bizalmat. Lehetséges, hogy a nemzetközi tőke olyan gondolatmenettel fogadná a történéseket, hogy ha egy gát átszakadt, akkor szakítsuk át a többit is. S akkor következne Portugália, Olaszország...
Mit vesztene az Európai Unió az euró bukásával?
– Az európai integráció eltűnéséhez vezethetne. Ha ezt a pillért kiveszik az uniós épületből, akkor az összedőlhet. Sokak szerint az euróövezet felbomlásával egy olyan önromboló folyamat kezdődne meg, amit már nem lehetne megállítani. Következne a schengeni övezet megszűnése, amivel visszatérnének a nemzeti határok. Ekkor már a vámunió és a szabad kereskedelem létét is komoly veszély fenyegetné. Óriási munkanélküliség, hatalmas infláció követné a folyamatot. S akkor érvényt szerezne magának egy négy évtizeddel ezelőtti megállapítás. A nagy olajválság idején az angol The Economist heti hírmagazin azt írta egyik vezércikkében, hogy mindenki saját magáért felel, és Isten óvja a legerősebbet. Ma pedig a legerősebb Németország, amelynek gazdasága össze van kapcsolódva a többi uniós ország gazdaságával. A németek rengeteget veszítenének, ha búcsút kellene inteniük az eurónak, mivel kifejezetten exportorientált gazdasággal rendelkeznek. Az euróövezet bevezetésének éppen a németek voltak a fő nyertesei. Németország kereskedelmi mérlege a közös pénznemet használó országokkal rendkívül gyorsan megnövekedett. Akkora többletek halmozódtak fel, amelyekből nagymértékben fellendült a német gazdaság. Ha a hatmilliárd eurós Görögországba irányuló kivitel odaveszik, azt nem igazán érzi meg az ezermilliárd eurós exportpiaccal bíró német gazdaság. De ha a hatszázmilliárd eurós uniós piacot elveszti az ország, akkor ezen a veszteségen már nem tudná ilyen könnyen túltenni magát.
