De egyéb statisztikai adatok is arra utalnak, hogy Közép-Bánát gazdasága valamivel jobb helyzetben van, mint a szerbiai átlag. A nagybecskereki Körzeti Gazdasági Kamara legújabb kimutatása szerint a régióban az ipari termelés 2012 augusztusáig 5,7 százalékkal nőtt előző év azonos időszakához viszonyítva, a külgazdasági áruforgalom pedig 348 millió euró volt, ami 5,3 százalékos növekedést jelent.
Ennek ellenére a Béga menti városban komolyabb beruházások továbbra sincsenek. Pedig 2007-ben Nagybecskerek volt az első város Szerbiában, ahol új ipari övezetek létesültek, amelyekben húsz (többségben külföldi) befektető, több százmillió eurós beruházást valósított meg. Ennek köszönhetően négyezren jutottak munkahelyhez, és akkor (valóban) 15 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. Nagybecskerek hosszú távú fejlesztési tervének egyik alaptétele akkor az volt, hogy 2013-ig teljesen kiszorítják a szegénységet és megszüntetik a munkanélküliséget.
A gazdaság általános helyzete mégis arra utal, hogy 2012. végén az utóbbi évek legrosszabb mutatóival kell majd szembenézni. A legnagyobb gond a fizetésképtelenség. A régióban regisztrált 5294 vállalati és vállalkozói számla közül ez év augusztus 31-én 1307 zárolva volt, vagyis csaknem minden negyedik fizetésképtelen. Ezek a számlák összesen 2,515 milliárd dináros veszteség miatt volt zárolva. Összehasonlítva az előző évvel a fenti adatokat láthatjuk, hogy a zárolt számlák száma 1121-ről 1307-re emelkedett, a veszteség összege pedig 45,6 százalékkal lett nagyobb.
A Béga menti városban valamikor ötvenezer dolgozót foglalkoztattak, ma fele annyian sem dolgoznak, de lehet, hogy még a felénél is kevesebben, hiszen sokan bejárnak a gyárba, de nincs munkájuk, vagy pedig nem kapnak fizetést.
