„Ne rontsunk a helyzeten”

Ennyi maradt? Az Európai Ügyek Alap szervezésében jött létre az a konferencia, melyen Bauer Zsolt, a magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ kommunikációs vezetője tartott előadást a klimatikus változásokról és azok hatásáról.

Bauer Zsolt (Fotó: Dávid Csilla)– Szervezetünk egy közép- és kelet-európai, nemzetközi szervezet, melyet harminc európai és a világ más pontjain elhelyezkedő ország is elismert. Szorosan együttműködünk az Európai Bizottsággal, összesen tizenhét államban nyitottunk eddig irodát, többek között a régió országaiban is. Elsősorban a fenntartható fejlődéssel, környezetvédelemmel foglalkozunk, ezen belül léteznek azok a projektumaink is, melyek konkrétan az éghajlatváltozást elemzik. Tréningeket, oktatásokat-képzéseket szervezünk. Néhány évvel ezelőtt szoros együttműködésbe kezdtünk Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnöke által vezetett civil szervezettel, vállaltuk azt a szerepet, hogy az általuk elkészített tréninganyagot próbáljuk minél több helyen bemutatni. A közeljövőben remélhetőleg egy a közép- és kelet-európai régióra teljesen kiterjedő komoly tréninget tarthatunk majd, még több kiképző és lelkes civil bevonásával. Szerbia ebben komoly szerepet játszhat – mutatta be a Regionális Környezetvédelmi Központ tevékenységét Bauer Zsolt.

Elmondta, hogy a klímaváltozás egyértelműen kapcsolatba hozható a jelenlegi régióbeli időjárás képeivel.

– Ez nem egyszerűen annyit jelent, hogy meleg itt az éghajlat, ennél egy sokkal „érdekesebb”, nagyobb problémákat okozó jelenséggel állunk szemben. Extrémnek nevezett időjárási helyzetek alakulnak ki, meglehetősen meleg nyári napokkal, s várhatóan enyhe téllel, de az is előfordulhat, hogy sokkal hidegebb lesz a tél a megszokottnál. Ez a kiszámíthatatlanság igen komoly problémákat okoz egyes országok lakosai számára. Ma már az esős időszakok eloszlásáról sem beszélhetünk. Korábban, ha visszaemlékezünk, azt tanultuk, hogy tavasszal és nyár elején várható a legtöbb csapadék. Az efféle rendszeressége az időjárásnak mára már eltűnt – állapította meg az előadó.

Szárazság is lehet, majd váratlan viharokból egy-két órán belül hatalmas mennyiségű csapadék hullhat. Mindezzel nem tud mit kezdeni a mezőgazdaság sem, de a városok sem. Az új helyzetet fel kell tudni dolgozni, s nagyon nehéz megfelelő megoldásokat találni a problémákra – hangzott el.

– Küzdenünk kell az ellen, hogy tovább rontsunk a helyzeten. Tudjuk, hogy napról napra nagyobb a szén-dioxid-kibocsátás mértéke, az üvegházhatás jelentősége. A becslések szerint naponta 90 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz kibocsátására kerül sor csak az emberi tevékenység révén. Ehhez kell hozzáadnunk azt, hogy maga az anyatermészet is kibocsát szén-dioxidot, ezt a mennyiséget sokszorozta meg az ember az ipari forradalmat követően. Ezért lehetünk szemtanúi ma a gyorsan olvadó jéghegyeknek, az extrém időjárási helyzeteknek – foglalta össze Bauer.

Ivana Đurica, az Európai Ügyek Alap igazgatóhelyettese kifejtette, hogy az alap a jövőben még fokozottabb figyelmet szentel majd a környezetvédelmi projektumoknak, hiszen létfontosságú témáról van szó.

– Az eddigiekben sem kevés környezetvédelemmel foglalkozó projektumot hagytak jóvá. Jelenleg például folyamatban van az allergének leküzdésére irányuló, 2013 végéig tartó projektum, mely a parlagfű kiirtására összpontosít, az ugyanis valóban nagy gondokat okoz nálunk – közölte Đurica.