A világ legfejlettebb ipari államait tömörítő G7-csoport külügyminiszterei a minap újabb büntetőintézkedésekkel fenyegették meg Oroszországot, ha rövid időn belül nem fejezi be Ukrajna elleni háborúját. Az Egyesült Államok, az EU és még néhány ország, köztük Kanada és az Egyesült Királyság, az utóbbi időben már több szankciót vezetett be az orosz gazdaság, illetve pénzügyi rendszer, valamint Vlagyimir Putyin elnök és belső köre ellen. Több száz dúsgazdag orosz neve is a büntetési listára került.
Oligarchaként emlegetik őket, és arról is ismertek, hogy Putyin és az állam jóvoltából tollasodtak meg, több (tíz)milliárd dollárral rendelkeznek fejenként. A pénzük és különböző vagyontárgyaik jó részét külföldön tartják. Ezek mind a szankciók hatálya alá kerültek. Az illetékes hatóságok ezért sorra zárolják a számlákat, foglalják le az értékeket. Kezdve a jachtoktól a luxusvillákig és egyéb ingatlanokig.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumában külön munkacsoport vizsgálja a célszemélyek (olykor családtagjaik) vagyonát, s az európai szövetségesekkel együttműködve igyekszik megtalálni, illetve lefoglalni a megbélyegzett orosz oligarchák jachtjait, lakásait, házait és magánrepülőit. Joe Biden amerikai elnök március elején további súlyos szankciókat helyezett kilátásba az orosz pénzügyi rendszer és gazdaság gyengítésére, illetve a Putyinhoz közelállók megbüntetésére. (Az Egyesült Államok parlamentje azóta már az orosz kőolaj importjának leállítását és újabb szigorítások bevezetésének lehetőségét vizsgálja. Az EU is további szankciókon dolgozik és azt elemzi, miként szabadulhatna meg az orosz energiafüggőségtől.)
A semlegességére eddig mindig ügyelő Svájc (ugyan némi habozás után) szintén alkalmazni kezdte az Oroszországgal szembeni összes EU-szankciót. Ez igen kellemetlenül érintheti az uniós listán szereplő 367, Putyinhoz közeli személyt, hiszen többségük rendelkezhet svájci bankszámlával, amelyekre befagyasztás vár, hacsak ez már meg nem történt.
De nem csak a Putyin klikkjéhez tartozó, kipécézett oligarchák kerültek nehéz helyzetbe, hanem az államuk és annak kincstára is. A külső hatalmak ugyanis (a szankciók révén) zárolták az orosz jegybank 631 milliárd dollár értékű deviza- és 130 milliárd dollárra becsült aranytartalékainak külföldön őrzött részét, ami nagyon súlyos érvágást ejtett Oroszország pénzügyi rendszerén.
A szankciói megbénították az orosz gazdaságot és mélybe taszították a rubel árfolyamát is. Az egyre nagyobb zűrzavarban Moszkva mindenáron igyekszik menteni a menthetőt.
A pénzpiac összeomlásának elkerülése (de legalábbis a stabilitás valamilyen szintű biztosítása) és a rubel árfolyamának védelme érdekében az orosz elnök már március első napjaiban elrendelte, hogy cégek és magánszemélyek legfeljebb tízezer dollár készpénzt vihetnek ki az országból. (Addig ilyen tiltás nem volt.). Rendkívüli intézkedéssel pedig megtiltotta, hogy honfitársai pénzt utaljanak idegen országba. A központi bank azóta puhított ezen a szigorításon és magánszemélyeknek engedélyezte havi legfeljebb ötezer dollár átutalását külföldre, más személyeknek.
A rubel gyengülését úgy is megpróbálják akadályozni, hogy az exportvállalatoknak előírták a devizájuk nyolcvan százalékának „beszolgáltatását”.
Az orosz jegybank igyekszik elérni azt is, hogy az állampolgárok ne váltsák át rubeljeiket idegen fizetőeszközre. A legutóbbi intézkedés értelmében a kereskedelmi bankok és pénzváltók március 9-étől hat hónapon keresztül nem adhatnak el valutát magánszemélyeknek. A devizabetétesek vehetnek fel készpénzt a számlájukról, de csak korlátozott összeget, és kizárólag dollárt (függetlenül attól, hogy milyen külföldi fizetőeszközük van a bankban). A féléves tilalmi időszakban összesen tízezer dollárjukhoz juthatnak hozzá. Ha valakinek több kell, a tízezer dollár fölötti részt rubelben kapja meg.
Moszkva átmenetileg azt is akadályozza, hogy a külföldi befektetők megszabaduljanak oroszországi értékpapír-befektetéseiktől és devizát küldjenek külföldre. Az érintettek emiatt gyakorlatilag beragadtak az orosz kötvényeikbe, részvényeikbe, vagyis képtelenek kilépni az orosz pénzpiacról.
Szakértők szerint ez a (részleges) csőddel egyenértékű állapot. A bajt jelzi az is, hogy Putyin március 6-án aláírt egy törvényt, amely lehetővé teszi a hatóságoknak a köztisztviselők bankszámláján rendelkezésre álló összeg(ek) lefoglalását, ha a pénzről kiderül, hogy törvénytelen az eredete.
