A Szerb Nemzeti Bank végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén döntöttek arról, hogy a következő időszakra nem módosítják az irányadó banki alapkamatot, tehát továbbra is marad egy százalékon.
A Szerb Nemzeti Bank vezetősége azon az állásponton van, hogy további intézkedéseit elővigyázatosan és megfontoltan kell meghoznia, mert a pénzügyi folyamatok követése mellett a környező országok és a nemzetközi pénzügyi piac történéseit is követnie kell. A központi bank figyelmeztet az ukrán háború miatti bizonytalanságokra, ami az államok közötti árucsere-forgalomra és a geopolitikai feszültségekre vonatkozik. Ezeknek a hatásai már tapasztalhatók az energiahordozók, a mezőgazdasági termények és a fémek árának emelkedésében. Szinte nap mint nap történelmi csúcsot döntöget.
Mindezek tükrében – áll a Szerb Nemzeti Bank közleményében – a globális gazdasági növekedés kilátásai egyre bizonytalanabbak, és az energiahordozók, az élelmiszer és a fémek további drágulása komoly veszéllyel fenyeget, hogy a tervezett inflációs nyomás nagyobb legyen és időbelileg is elhúzódjon.
Azt sem lehet tudni – teszik hozzá –, hogy ilyen körülmények közepette hogyan cselekszenek majd a világ vezető pénzintézetei, az amerikai FED, vagy az Euróapi Központi Bank, és mindez milyen hatással lesz világviszonylatban a feltörekvő országok, így Szerbia gazdaságára.
A hazai pénzügyi mozgásokat elemezve kifejtik, hogy az év elején minden egyes gazdasági tevékenység a tervezett ütemben folyik. A Szerb Nemzeti Bank marad a korábban megcélzott 4,0-4,5 százalékos gazdasági növekedési szint mellett, de az ukrajnai helyzet mindenképp közbeszól, és biztosra vehető, hogy a gazdasági fejlődés a tervezettnél lassúbb lesz, de most még az időtartamát sem lehet megjósolni.
Szerbiában az évközi infláció januárban 8,2 százalékos volt, a tervezett keretek között alakult. Már akkor is a pénzhígulást leginkább az élelmiszer és az energiahordozók árának emelkedése váltotta ki. A legutóbbi, februári, középtávú előrejelzés szerint márciustól az infláció csökkenő irányt mutat, és egyre jobban közelít a 3 százalékos (plusz, mínusz 1,5 százalék) célhoz. Hozzáteszik, az előrejelzés az orosz–ukrán háború kitörése előtt született, ezért könnyen megtörténhet, hogy némileg módosulni fog, de komolyabb kilengésekkel nem kell számolni, mert mindezt ellensúlyozza majd a központi bank stabil devizaárfolyama. A garanciát pedig az utóbbi években felhalmozott devizatartalékok jelentik – áll a közleményben.
