Az elmúlt pár hónapban egyre többen emlegetik, hogy Vajdaságban háromszor drágább a termőföld, mint Európa más területén. A hivatalos adatok is alátámasztják, hogy az elmúlt 15 évben tízszereződött a vajdasági feketeföld ára. A szerbiai köztelevíziónak nyilatkozó Milan Prostran agrárközgazdász szerint a drágulás a folytatódik: Szerbia egyes területein egy év alatt háromszorozódott a hektárok ára.
Vajdaságban a legdrágább hektárt a Dél-bácskai körzetben adták el, mintegy 45 ezer euróért. A legkevesebb összeg 2672 euró, amit kifizettek egy hektár földért az elmúlt évben. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a hektáronként kifizetett átlagos ár 15.211 euró. Az agrárközgazdász ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európai Unióval megkötött, 2008. évi egyezmény érvényesítésekor 5 ezer eurós hektáronkénti átlagáron lehetett földet venni Vajdaságban, ma viszont már tízszer ennyit kell fizetni egy hektárért Óbecse környékén, illetve a Tisza mentén. Két évvel ezelőtt Topolyán 120 ezer euróért adtak el egy hektárt. Šumadija területén például tavaly 951 adásvételi szerződést kötöttek meg termőföldekre: kétszázzal több dokumentum készült ilyen céllal, mint 2021-ben. Ebben a régióban a legdrágább hektár szántóföld 44 ezer euróba került, a legolcsóbb viszont 612-be. Dél- és Kelet-Szerbiában pedig 417 eurót fizettek a legolcsóbb föld hektárjáért.
(Fotó: Beta/AP)
Hatalmas árkülönbségek vannak tehát a vajdasági, illetve az ország más területén fekvő termőföldek között. Ez elsősorban a minőségi különbségek miatt van – támasztotta alá az agrárközgazdász azt a köztudott tényt, miszerint a legjobb feketeföld még mindig Vajdaságban található. Emellett itt található a legjobban kiépített infrastruktúra is, és a népsűrűség is nagyobb, mint az ország déli és keleti vidékein. Szerbia még mindig büszkélkedik mezőgazdasági lehetőségekkel: területein 500-600 ezer hektárnyi termőföld jelenleg is kihasználatlan.
Prostran hangsúlyozta, hogy a jövőben nem viszonyulhatunk úgy a termőföldhöz, mint eddig, ugyanis rohamosan csappan a minősége. A vajdasági termőföldeken a humusz mennyisége a korábbi 5-ről 2,5-százalékra csökkent. A probléma nem csak bennünket érint: a jó minőségű termőföld mennyisége az egész bolygón gyorsan csökken. Ötven év múlva, amikor hozzávetőlegesen 10 milliárd ember népesíti be a Földet, aranyárat kérnek majd el a termőföldért – állította Prostran. Kiemelte, hogy a föld nem újul meg, ugyanakkor pótolhatatlan forrás: egy uniós felmérés szerint ezer évre van szükség egy négyzetcentiméternyi feketeföld kialakulásához.
Országunk továbbra is rendelkezik elegendő természeti adottsággal ahhoz, hogy jelentős mezőgazdasági termelőnek számítson a régióban – mondta a szakember a Szerbiai RTV vendégeként. Hozzátette: meg kell óvnunk azonban azt a kincset, amink van.
