Korlátozta a lakáshitelek kamatlábait a Szerb Nemzeti Bank. A napokban meghozott döntés ideiglenes jellegű, és azokra a hitelezettekre vonatkozik, akik változó kamatlábbal igényeltek kölcsönt 200 ezer euróig. Az említetteknek a következő 15 hónapban nem változhat a kölcsöneik visszafizetésére vonatkoztatott nominális kamat: az intézkedést az októberi törlesztőrészletektől kell érvényesíteniük a bankoknak – áll a központi pénzintézet közleményében. Ugyanebben hozzáteszik: a bankoknak nincs jogukban követelni a hitelezettektől azt a kamatkülönbséget, amely az intézkedés következtében keletkezik az említett időszakban.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2022. július 30-ig megkötött, lakásvásárlásra igényelt hitelek esetében a nominális kamat nem lehet magasabb 4,08 százaléknál. Ez ugyanis 30 százalékkal magasabb annál a lakáshitelekre vonatkoztatott átlagos kamatlábnál, amelyet a központi bank tavaly július 31-én jelentetett meg a nyilvántartásában. A legtöbb hitelezettnek így 10-25 százalékkal csökken a törlesztőrészlete ahhoz képest, amennyit az Euribor gyors növekedése miatt jelenleg havonta fizet vissza a bankjának. Például egy 2021. december 1-jén megkötött, 100 ezer eurós hitel esetében, amelyre hathavi Euribor összehangolással és háromszázalékos alapkamattal szerződött le a hitelezett 25 éves lefizetéssel, a nominális kamat korlátozásával a törlesztőrészletre elszámolt összes kamat visszaesik 4,08 százalékra. Ez nem sokkal haladja meg azt a változó kamatrészt, amelyet a legutóbbi összehangolásnál megállapítottak a bankok: június 30-án ugyanis az Európai Központi Bank emelését követve a Szerb Nemzeti Bank is csaknem 4 százalékra növelte az Euribor értékét.
Mint arról augusztus végén beszámoltunk, a központ adatai szerint az euróhoz kötött lakáshitelek átlagos kamatlába tavaly áprilisban 2,66 százalékos volt. Egy évvel később már 6,29 százalékra emelkedett, az idén májusban 6,47 százalékra, júniusban viszont 6,65 százalékra.
MEGÁLLÍTANI AZ EGEKBE SZÖKÖTT KAMATOKAT!
A központi bank a döntéshozatalnál azoknak a hitelezetteknek a helyzetét is figyelembe vette, akik 2022. július 31-e után folyamodtak lakáshitelért a bankokhoz. Esetükben ugyanis a leszerződött kamatláb már magasabb 4,08 százaléknál. Így az intézkedés értelmében arra kötelezik a bankokat, hogy 2024. december végéig a szerződésben megállapított kamatláb alapján számolják el az elmúlt év folyamán jóváhagyott lakáskölcsönök törlesztőrészleteit. Ez azt jelenti, hogy azoknak az ügyfeleknek sem növekedhet tovább a törlesztőrészlete, akik már abban az időszakban igényeltek lakáshitelt, amikor nyilvánvaló volt az Euribor értékének rohamos növekedése.
A központi bank közleményében kiemelik, hogy a nominális kamatláb korlátozása csak a drágulásra vonatkozik: amennyiben zuhanni kezd az Euribor értéke, és ezáltal csökkennek a törlesztőrészletekre elszámolt kamatlábak is, akkor a bankok kötelesek a megkötött szerződés alapján eljárni, és azzal összhangban elszámolni az ügyfeleik havi terheléseit.
IGÉNYELHETŐ LAKÁSHITELEKET!
A Szerb Nemzeti Bank korlátozása kitér a határozat érvényesítése után megkötött kölcsönökre is. Nem károsulnak tehát azok sem, akik a közeljövőben szeretnének lakáshitelt igényelni.
A változó kamatlábon alapuló szerződések esetében ugyanis a bank által megfizettetett változatlan kamatrész 2024. december 31-ig nem haladhatja meg az 1,1 százalékot. A határidőt követően viszont azzal a változatlan kamatlábbal számolhatják el a törlesztőrészleteket a bankok, amire leszerződtek ügyfeleikkel.
Azok sem járnak rosszul, akik a következő 15 hónapban a változatlan kamatlábon alapuló lakáshitelek mellett döntenek. Esetükben ugyanis a leszerződött kamatláb nem haladhatja meg az 5,03 százalékot – írják a központi bank illetékesei.
Ugyanakkor kiemelik, hogy a döntésbe belefoglalták a szerződésben meghatározott határidő előtti visszafizetés feltételeit is. Az új rendelkezés szerint senkinek sem kell külön díjat fizetni a bankoknak, ha határidő előtt rendezi az adósságát. Az utóbbi években ugyanis már fel sem számolhatnak ilyen jellegű pluszköltségeket a szerbiai pénzintézetek, bár a korábbi szerződések alapján még megfizettették. Először 2011. december 5-én korlátozták a határidő előtti visszafizetésre felszámolt díjat: akkoriban egy százalékra csökkentették, de az ennél régebben megkötött szerződések magasabb díjakat is előirányoztak.
A MEGFIZETTETÉS A MEGMARADÁS KULCSA
Az említett intézkedésekkel a Szerb Nemzeti Bank ismét felelősségteljesen jár el, és időben biztosítja az ország pénzügyi rendszerének stabilitását. Ezzel elsősorban a lakosság érdekeit védi abban a globális helyzetben, amelyet a rohamosan változó kamatlábak jellemeznek – áll a központi bank közleményében.
Az illetékesek hangsúlyozzák, hogy ezúttal is megelőző intézkedésekről van szó, amelyek a jelenlegi körülményeket veszik figyelembe. Nem célszerű megvárni az Euribor növekedésének negatív következményeit: egyelőre nem jellemzőek a problémás megfizettetések, de elszaporodásukkal már csak kikényszerített és kevésbé hatékony intézkedéseket lehet érvényesíteni – állítják a szakemberek.
A Szerb Nemzeti Bank ugyanakkor elismeri és üdvözli a lakosok azon törekvéseit, hogy idejében törlesztik adósságaikat a bankoknak. Ugyanakkor elvárja, hogy ezt a pénzintézetek is megbecsüljék, és az üzleteléseiket a helyzethez mérten alakítsák. Az intézkedések érvényesítésével ugyanis megszolgálják az ügyfeleik bizalmát, biztosítva ezzel maguknak a fenntartható üzletelést és a fejlődést – olvasható a központi bank közleményében.
