Adókedvezményekkel lehetne az ingatlantulajdonosokat arra ösztönözni, hogy bejelentsék a bérlőiket – vélik a szakemberek. Országunkban ugyanis még mindig problémát jelent a lakások kiadásából származó jövedelem megadóztatása. A hivatásos épületgondnokok ugyan pontos információik vannak az általuk képviselt lakóközösség tagjairól, és a törvény értelmében a bérlőket is nyilvántartásba kell venniük. A gyakorlatban azonban sokszor akadályba ütközik a pontos evidenció vezetése – mondják a szakemberek.
Az épületgondnokok ugyanis nem köztisztviselők, így a lakók bármit mondhatnak arról, hogy milyen minősítésben tartózkodnak a lakásban – világít rá a problémára Milić Đoković bírósági szakértő és ingatlan-értékbecslő, és hozzáteszi, hogy a bérlő és a tulajdonos is állíthatja például, hogy rokoni kapcsolat van köztük. A szerbiaiak a törvénykerülés bajnokai – nyomatékosította a gondot a szakember.
(Fotó: Dávid Csilla illusztrációja)
Ugyanakkor kiemelte, hogy sokszor a bérlőknek sincs érdekükben, hogy bevallják a valódi státuszukat. Törvényes bejelentés esetén ugyanis túlnyomórészt rájuk hárítják az ingatlanadó törlesztésének kötelezettségét. A bérbe adók a gyakorlatban még arra sem hajlandóak, hogy megfelezzék a terhet: a bérlőnek viszont élnie kell valahol, így kénytelen beleegyezni azokba a feltételekbe, amelyek jelenleg jellemzik a piacot – magyarázza Đoković. Hozzáteszi: jelenleg a bérlők szinte teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak országunkban.
ÖSZTÖNÖZNI KELL, NEM BÜNTETNI!
A bírósági szakértő szerint a problémát adókedvezményekkel lehetne orvosolni. A szakember 20 százalékról 10-re csökkentené az ingatlan bérléséből származó jövedelemre elszámolt adót, a bérlő bejelentését követő első két évben pedig felszabadítaná a szóban forgó lakás tulajdonosát az adófizetési kötelezettségtől. Az ösztönző intézkedések ugyanis sokkal hatékonyabbak a büntetéseknél – véli a szakember.
Kiemeli továbbá, hogy különbséget kellene tenni az egy lakást bérbe adók és a tíz lakás tulajdonjogával rendelkezők között. Utóbbiak ugyanis gyakorlatilag vállalatként működnek, amelynek tevékenysége a bérbe adás.
CSÖKKENNEK A BÉRLETEK
A másik nagy problémát a rohamos lakbérnövekedés jelentette, amelyet az orosz–ukrán konfliktus miatt elmenekült, tehetősebb külföldiek okoztak területeinken. Érkezésükkel ugyanis az egekbe szöktek a bérleti díjak, amelyeket a szerbiai lakosok már nem tudtak megfizetni.
Đoković szerint a helyzet mára mérséklődött, és remélhetőleg tovább csökkennek a hirtelen megemelkedett bérleti díjak. Jelenleg a csúcsárakhoz képest 30-35 százalékkal estek vissza: ha a krízis előtt például 500 euróért adtak ki egy lakást, amelyért a külföldiek beáramlásakor ezer eurót kértek, akkor azt az ingatlant most 700 euróért lehet kibérelni. Ez a mi zsebeinkhez mérten még mindig méregdrága – mondta a szakember.
Az ingatlan-értékbecslő kitért az egy napra kiadó lakások problémájára is. A legtöbb ilyen ingatlan ugyanis szintén nincs bejegyeztetve kiadóként. A besorolás hiánya pedig épp oly gondot jelent az idegenforgalmi felügyelőségnek, mint az államnak. Ebben az esetben viszont a legnagyobb problémája épp a lakástulajdonosnak származhat a törvény megkerülése miatt: nem tudják ugyanis felelősségre vonni azokat, akiket 50–100 euróért engednek be a 100 ezer euróból felújított lakásaikba – mutatott rá a törvénytelen működtetés hátrányára az ingatlan-értékbecslő.
