Búzából, kukoricából és napraforgóból is többlettel kell számolnia az idén az országnak, miközben a kivitel folyamatosan akadályokba ütközik – figyelmeztetett Sunčica Savović, a gabonafélék és olajos magvak termesztésének fejlesztésével és kivitelével foglalkozó Žita Srbije egyesület igazgatója. Hozzátette: a kukorica betakarítása után 2,5 millió tonna maradhat felhasználatlanul az országban, de ugyanennyi a többlet búzából is, a napraforgóból viszont 100 ezer tonnával többet takaríthatnak be a termelők, mint amennyire Szerbiának szüksége van. A regionális és nemzetközi piac is hasonló gondokkal küzd: elsősorban az ukrajnai termények árasztották el. Így a konkurencia nagy, az árak viszont alacsonyak – nyilatkozta a szakember a Beta hírportálnak.
Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a gondok már tavaly elkezdődtek. A tárolók ugyanis már akkor túlcsordultak: búzából 1,2 millió tonna maradt, a legsilányabb minőségű kukoricából 350 ezer tonna, a napraforgóból viszont 55 ezer tonnányi felesleggel kellett kezdeni az új idényt. A termelők tavaly a politikai bizonytalanság miatt vártak az értékesítéssel. A hazai piacon is elkezdett emelkedni a kukorica és a búza ára, és kilogrammja egy pillanatban elérte a 40 dinárt is. A gazdák a drágulás folytatását várták, így nem siettek az eladással – mutatott rá a többlet keletkezésének egyik okára az egyesület elnöke.
Savović ugyanakkor kiemelte, hogy az értékesítés elodázása mellett a fő problémát az jelentette, hogy tavaly márciusban és áprilisban az állam kiviteli tilalmat vezetett be az említett terményekre, július végéig viszont a bevezetett kvóták nehezítették meg a gabona kivitelét. Ezzel pedig Szerbia jelentősen vesztett a versenyképességéből a nemzetközi piacon – állította a szakember. Hangsúlyozta, hogy a bizonytalan globális helyzet következményeit az egész termelési lánc megsínyli, a termelőktől kezdve a kivitellel foglalkozókig.
LOGISZTIKAI GONDOK, ALACSONY ÁRAK
A szakember rámutatott arra is, hogy a búzára jelenleg nincs is kereslet a nemzetközi piacon. Ha viszont még akadna is vevő, az értékesítők logisztikai gondok miatt nem tudnák lebonyolítani a kivitelt. Elsősorban a szállítás magas ára okoz problémát: a kivitellel foglalkozók sokszor nem rendelkeznek annyi pénzzel, hogy egyszerre 10-20 uszályt is béreljenek ahhoz, hogy Afrikába vagy Délkelet-Ázsiába szállítsák a szerbiai gabonát – vázolta az értékesítők problémáit az egyesület elnöke.
Búzára jelenleg nincs kereslet a nemzetközi piacon (Fotó: Ótos András)
Az alacsony árakkal kapcsolatban elmondta, hogy jelenleg nehéz előrelátni, mikor kezdenek emelkedni. Nagy összetűzésnek kell történnie Oroszország és Ukrajna között ahhoz, hogy ez megtörténjen, hisz az ukrán tárolók elleni dróntámadás sem befolyásolta nemzetközi szinten a gabonafélék piaci értékét – utalt a Izmajil kikötőváros elleni támadásra Savović.
Példának a napraforgó árát hozta fel, amely a tavalyi 63 dináros árról az idén 40 dinárra csökkent kilogrammonként. Az étolajra vonatkozó, egy éve érvényesített kiviteli tilalom miatt jelentős többlet keletkezett a hazai piacon. Az idei termés azonban valamivel gyengébb a tavalyitól: ennek ellenére a közepes feldolgozók igényeit már kielégítették a termelőink, és már csak a nagyobb gyárak szükségleteit kell biztosítani – vázolta a hazai helyzetet a szakember. Hozzátette: a többletnek ismét nehéz lesz megfelelő értékű piacot biztosítani, hisz Oroszországban rekordtermést várnak. Ennek következményeként pedig tovább csökkennek az árak a nemzetközi piacon – mondta.
FEJLESZTENI KELL A SZÁLLÍTÁSI LEHETŐSÉGEKET!
Savović rámutatott arra is, hogy a kukorica kivitele folyamatosan csökken országunkban. Még 2020 októberében, novemberében és decemberében 1,4 millió tonna terményt szállítottunk külföldre, egy évre rá azonban az említett időszakban csupán 470 ezer tonna kivitele valósult meg. Tavaly ez a mennyiség tovább csökkent 220 ezer tonnára – sorolta az adatokat az egyesület elnöke.
A szakember szerint Szerbia kénytelen fejleszteni az infrastruktúrát ahhoz, hogy megkönnyítse a mezőgazdasági termények szállítását. Elsősorban a Duna lehetőségeit kellene kihasználni, illetve fel kellene újítani a Belgrádot és Bart összekötő vasutat. Új teherszállító vagonokat is be kellene szerezni, hisz ezekkel a befektetésekkel országunk közvetlen kijáratot kapna a tengerre. A teherhajók által pedig utat kapna azokhoz a piacokhoz, amelyek a szerb gabona végső vevőinek számítanak.
Savović szerint jelenleg a leghatékonyabb stratégia, ha a termelők a megtermelt gabona 30 százalékát már a betakarítás előtt értékesítenék, további 30 százalékát aratás közben adják el, a fennmaradt mennyiséget pedig tartalékolják.
