A héten sem nyitott ki a moszkvai tőzsde. Elővigyázatosságból. Így járt el a múlt héten is, ugyanazon okból. Amióta Oroszország háborúzik, nem lehet kereskedni részvényekkel Moszkvában, és másutt sem az országban. Ha mégis megkockáztatnák, óriási zuhanást, de az is lehet, hogy összeomlást hozna magával a nyitás. Ezért jobb az elővigyázatosság.
Veszteségből, hiányból, bukásból egyébként is túl sok van már országszerte. És szankciókból, amelyeket szinte már naponta fogadnak el külföldi kormányok és az EU, hogy rákényszerítsék a Kremlt az Ukrajna ellen február 24-én kezdett agressziójának leállítására.
A háború miatt a világ legnagyobb vállalatai sorra hagyják el az orosz piacot, súlyos csapásokat mérve ezáltal a helyi gazdaságra. A külföld már zárolta az orosz jegybanki tartalékok (azaz 631 milliárd dollár) felét, ami szintén felér egy durva érvágással, sőt ennél többel is. A rubel árfolyama közben folyamatosan romlik a dollárhoz képest. Az országban nagyon szigorú valutavásárlási és külföldre utalási pénzkorlátozásokat vezettek be.
Március 12-én ráadásul hét orosz (nagy)bankot kizártak a SWIFT nemzetközi pénzforgalmi kommunikációs (levelezési) rendszerből. Ez ugyancsak komoly károkat okozhat Oroszország gazdaságának.
Kétségtelen, a büntetések a kezdeményező, illetve jóváhagyó országokat is megviselik: fennakadásokat, vállalati csődöket, a vártnál magasabb inflációt, külkereskedelmi bonyodalmakat, állami költségvetési zavarokat és még sok egyéb gondot okoznak nekik. Londoni elemzők attól tartanak, hogy az ukrajnai háború az idén legalább 400 milliárd dollár gazdasági kárt okozhat világszerte.
Oroszország különösen kemény ütésekkel, következményekkel számolhat a nyugati szankciók miatt. Gazdasági helyzete máris megrendült, és veszélybe került az állampolgárok életszínvonala is. Becslések szerint az ország csak a háború első két hetében harmincmilliárd dollárt veszített, és akármi is lesz, mély recesszió vár rá. Még akkor is, ha valami csoda folytán már ma leállítaná a hivatalosan nem is létező háborút. Helyette csak a „különleges katonai műveletek” kifejezést szabad használni Oroszországban, ellenkező esetben akár 15 év börtönfogságra és negyvenezer eurónak megfelelő rubel pénzbüntetésre ítélhetők a törvényszegők.
A recesszió és a gazdasági visszaesés kifejezés még nem tiltott az állami propagandában. Így akár az is kimondható, hogy ez az állapot be is következhet. Oroszországban, de külföldön is sokan látják már, hogy ennek a valószínűsége egyre nagyobb.
Az orosz jegybank által megkérdezett tizennyolc hazai elemző nem is titkolja, hogy az idén akár nyolc százalékkal is csökkenhet a bruttó hazai össztermék (GDP), az infláció pedig húsz százalékra kúszhat fel a februárban előrevetített 5,5 százalék helyett. Bár jövőre már csekélyke egyszázalékos növekedést várnak, erre semmi biztosíték nincs.
Ennél is borúlátóbb Konsztantyin Szonyin orosz közgazdász, aki úgy véli, hogy még ha a szankciókat azonnal megszüntetnék, akkor is évtizedekbe telne, mire hazájának gazdasága visszanyerné az erejét. Olyan távolra talán csak kevesen tekintenek Moszkvában. Sokkal inkább a jelenlegi problémák okozta sokkot próbálják kezelni, mérsékelni. És elhárítani a teljes államcsőd veszélyét.
Merthogy ez is reális veszély. Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is elképzelhetőnek tartja a krachot, mint a szankciók velejáróját, de szerinte az orosz államcsőd nem okozna globális pénzügyi válságot. Az viszont már most is egyértelmű, hogy az Egyesült Államok, az EU és más országok büntetőintézkedései súlyos csapást mértek Oroszország gazdaságára, amely emiatt aligha kerülheti el a recessziót az idén. Georgieva abban is biztos, hogy a szankcióknak, illetve a háborúnak igen kellemetlen hatásai lesznek más országokra is, főként azokra, amelyek az orosz földgáz- és kőolajszállításoktól függnek.
Az EU-ban sok ilyen ország található, amelyek nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Sőt az egész közösség sem, hiszen a GDP átlagos növekedése – a háború és a büntetőintézkedések széles körű következményei miatt – minden bizonnyal lelassul, s az idén jó esetben is alig kétszázalékos lehet, ami a korábban vártnak csak a fele. A világgazdaság egésze jobban teljesíthet az Uniósnál, de legfeljebb 3,4 százalékkal erősödhet (ebben az évben) az eddig remélt majdnem négy százalékkal ellentétben.
Az infláció viszont pont a fordított irányba indul el, látványosan emelkedik majd, és globális szinten (átlagban) elérheti a hat százalékot. Az EU-ban sem lesz sokkal jobb a helyzet, ráadásul az euróövezet inflációja már az orosz–ukrán háború előtt is öt százalék feletti rekordmagasságban tanyázott.
A világgazdaság egészére a legnagyobb kockázatot alighanem a nyersanyagok, az energiahordozók és bizonyos élelmiszer-alapanyagok, például a búza árának jelentős emelkedése okozhatja. És persze a kereskedelmi-szállítási útvonalakon esetleg előforduló fennakadások.
