Négy nappal azt követően, hogy Oroszország február 24-én háborút indított Ukrajna ellen, a szembenállók megtartották első béketárgyalásukat, amelyet azóta több követett, de sajnos még nem tudtak megegyezni a tűzszünetről sem. Sokan attól félnek, hogy a fegyveres konfliktus, vagy ahogy Moszkvában hivatalosan nevezik, a „különleges katonai hadműveletek” elhúzódása nemcsak további emberáldozatokat szed és még több pusztítással jár majd, hanem számtalan gazdasági, pénzügyi, sőt szociális problémát is okoz.
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) pedig attól tart, hogy a pusztítások miatt drasztikusan csökken a lakosság életszínvonala; elsősorban Ukrajnában, de Oroszoroszág népessége is megszenvedi a háborút. Az UNDP minap ismertetett előrejelzése arra figyelmeztet, hogy hosszú ideig tartó háború esetén tizennyolc év társadalmi-gazdasági teljesítménye mehet kárba Ukrajnában, az ottani lakosságnak pedig akár a 90 százaléka szegénységbe süllyedhet a következő tizenkét hónapban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) úgy számol, hogy az idén legalább tíz százalékkal esik vissza az ukrán gazdaság. Az IMF ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy ennél rosszabbra is fel kell készülni, ha elhúzódik az orosz invázió.
A Világbank máris a kiszolgáltatott helyzetbe sodródott ukrán állampolgárok segítségére sietett. Március 7-e óta 923 millió dollár támogatást hagyott jóvá a részükre.
A háború azonban sok ország lakosságának, illetve gazdaságának az életét is kedvezőtlenül befolyásolhatja. Elsősorban azokét a nemzetekét, amelyek hagyományosan Ukrajnából (és Oroszországból) szerzik be a búzakészleteiket. És nem csak azért, mert az invázió kezdete óta fölrobbantak az élelmiszerárak. Inkább azért, mert immár lehetetlenné vált a szükséges gabonamennyiség leszállítása, és ez a helyzet a jövőben csak tovább romolhat. Különösen akkor, ha még hetekig, vagy még tovább tart a háború. Ebben az esetben ugyanis biztosan elmarad a tavaszi vetés.
Ez azért riasztó lehetőség, mert Ukrajna (és Oroszország) együtt a világ búzaexportjának 29 százalékát biztosította békeidőben. Tavaly rekordtermést takaríthattak be gabonából (összesen majdnem 80,5 millió tonnát) az ukrán termőföldekről, ám az idén ennek legfeljebb az 50-60 százalékára lehet számítani. Jó esetben.
Az ukrán (és az orosz) búza vásárlóit, illetve fogyasztóit egyre nagyobb veszély fenyegeti. Egyrészt a várható hatalmas hiány, másrészt a rendkívül magas árak miatt. Csak az eddigi drágulás azzal fenyeget, hogy több mint 40 millió embert taszít mélyszegénységbe világszerte. A reális veszély mellett a washingtoni székhelyű Globális Fejlesztési Központ (CGD) kutatói arra is rámutattak legfrissebb tanulmányukban, hogy a kenyérgabona árának szárnyalása különösen nagy gondokat okozhat a Közel-Keleten (mindenekelőtt Egyiptomban) és Észak-Afrikában, de másutt is, Törökországtól kezdve Indonéziáig.
Az arab világ különösen nehéz helyzetbe kerülhet, hiszen a térséghez tartozó országok többsége nagy mennyiségű ukrán és orosz gabonaimportra szorul minden évben. A kenyér árára pedig mindenhol érzékeny a lakosság. Különösen Egyiptomban, amely a világ legnagyobb búzafelvásárlója. Tavaly búzaszükségleteinek harminc százalékát Ukrajnából szerezte be, a további ötven százalékot pedig Oroszországból.
Az idén azonban veszélybe kerül a vásárlás, mivel az orosz exportot a nyugati szankciók, az ukránt meg a háború akadályozza. Az esetleges fennakadást csak tetézheti a kenyér drágulása. Ám nemcsak Egyiptomban, hanem másutt is, ami néhol lakossági elégedetlenségi hullámot, kenyérlázadásokat válthat ki, beláthatatlan következményekkel.
