Szerbiában évente megközelítőleg 50 millió liter pálinkát állítanak elő, ebből 30 milliót a mezőgazdasági minisztériumban bejegyzett szeszfőzdékben, a többit magánszükségletekre. Az országban minden évben mintegy 100 új lepárlóüzemet létesítenek. A legtöbb pálinkafőző a rasinai, zlatibori és šumadijai körzetben található, a legnépszerűbb pedig továbbra is a szilvapálinka, valamint a körte- és a birs- – derült ki a Szerbiai Gazdasági Kamara (PKS) adataiból. Innen tudni azt is, hogy hozzávetőlegesen 730 szeszfőzőt jegyeztek be, valamint hogy a pálinkakivitel éves növekedési arányszáma 20 százaléknál is nagyobb. A legtöbb pálinkát Horvátországba, Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba, Németországba és az Egyesült Államokba szállítják, de újabban Azerbajdzsán, Litvánia és Lettország is vásárol szerbiai „szíverősítőt”. A Kínával a közelmúltban aláírt szabadkereskedelmi egyezmény nagy lehetőségeket villantott fel a hazai pálinka távol-keleti értékesítésével kapcsolatban is.
Aleksandar Bogunović, a PKS Növénytermesztési és Élelmiszeripari Társulásának titkára azt mondja, az utóbbi években megnövekedett az érdeklődés a szeszfőzdék nyitása iránt, de az emberek többnyire csak kiegészítő foglalkozásként, hobbiszinten főznének kisüstit, betartva azért a törvényi rendelkezéseket.
Évente mintegy 100 új szeszfőzde nyílik, közben valamennyit törölnek is a nyilvántartásból. „Tény, hogy a szeszfőző üzemek száma növekszik, akárcsak általában a pálinkagyártás. Az erős szeszes italokról szóló törvény elfogadásával jelentősen leegyszerűsödött a szeszfőzdék bejegyzésének eljárása, ezért azok közül, akik korábban feketén gyártották az italt, sokan döntöttek úgy, hogy bejegyeztetik a pálinkafőzdét” – mondta Bogunović a Tanjug beszámolója szerint.
A messze földön híres, tölgyfahordóban érlelt szerbiai szilvapálinka, a šljivovica tavaly felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára. A párizsi székhelyű szervezet a szilvaalapú párlat hagyományos elkészítési módjának tudását, valamint a fogyasztásához kapcsolódó társadalmi gyakorlatot, annak kultúráját sorolta a listára, nem magát a terméket, hiszen az UNESCO a megőrzendő hagyományokat ismeri el. Szerbiában nemzeti italnak tartják a šljivovicát, szinte minden házban van belőle, ünnepi alkalmakkor kihagyhatatlan, de a legenda szerint a lázat és a megfázást is gyógyítja.
