Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig az 1990-es szinthez képest, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé válhasson – közölte Kadri Simson energiaügyi biztos Strasbourgban.
Kadri Simson, az Európai Parlament plenáris ülése alkalmából tartott sajtótájékoztatón közölte, a javaslat számos olyan politikai feltételt határoz meg, amelyek szükségesek a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési cél eléréséhez 2040-ig.
Ezek közé tartozik a 2030-ra elfogadott keret teljes körű végrehajtása – amely a kibocsátás legalább 55 százalékos csökkentését tűzte ki célul –, az európai ipar versenyképességének biztosítása, az igazságos átmenetre való nagyobb összpontosítás, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása a nemzetközi partnerekkel, valamint a stratégiai párbeszéd a 2030 utáni keretről, többek között az iparral és a mezőgazdasággal.
„A 2040-es éghajlati cél kitűzése segíteni fogja az európai ipart, a befektetőket, a polgárokat és a kormányokat abban, hogy már ebben az évtizedben olyan döntéseket hozzanak, amelyek az EU-t a 2050-re kitűzött éghajlat-semlegességi cél kitűzésének eléréséhez vezető úton tartsák” – fogalmazott.
Az uniós bizottság dokumentuma szerint az európai energiaszektor röviddel 2040 után teljesen szén-dioxid-mentes lesz a nulla és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásoknak köszönhetően, beleértve a megújuló energiát, az atomenergiát, valamint a geotermikus és a vízenergiát. Az erőfeszítések egyik fontos előnye, hogy csökken a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés, köszönhetően annak, hogy 2021-től 2040-ig 80 százalékkal csökken az igény a fosszilis tüzelőanyagokra. A 2030 utáni szakpolitikai keret lehetőséget ad ezen politikák továbbfejlesztésére, valamint szociális és a fosszilis tüzelőanyagokról való zökkenőmentes átállás biztosítására – írták.
Kiemelték: a célok elérésével Európa a globális befektetések első számú célpontja lehet, stabil munkahelyekkel. Fokozni fogják Európa jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességét, és megerősítik az EU energiafüggetlenségét a fosszilis tüzelőanyag-importtól.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kiegyensúlyozott megközelítés kell alkalmazni. A polgárok túlnyomó többsége érzi az éghajlatváltozás hatásait, és védelmet akar ellene, de aggódik amiatt is, hogy ez mit jelent majd a megélhetésére nézve – mondta.
Tóth Edina, a Fidesz uniós parlamenti képviselője hozzászólásában felhívta a figyelmet az európai gazdatüntetésekre.
„A demonstrálók kiindulópontja közös, a gazdák elutasítják a brüsszeli bürokrácia Zöldmegállapodásának intézkedéseit, hiszen azok már elfogadhatatlanul nagy terhet rónak a mezőgazdaságra. Brüsszel válasza erre pedig az, hogy az Európai Bizottság előzetes hatásvizsgálatok nélkül újabb célértékeket javasol 2040-re, a háború és a rossz gazdasági kilátások ellenére is” – fogalmazott Tóth Edina.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
