Csökkentette a német gazdaság növekedési előrejelzését az ország ipari és kereskedelmi kamaráit tömörítő szövetség (DIHK). Az EU vezető hatalmának számító Németországban eszerint az idén három százalékkal nő a bruttó hazai össztermék, holott nemrég sokan ennél legalább fél százalékkal többre számítottak.
A változás fő okai az Ukrajna ellen indított orosz háború, illetve az agresszor ellen bevezetett nyugati szankciók, vagyis az azokra adott moszkvai válaszintézkedések globális hatásai. A német vállalatok többsége ugyanis megsínyli a háborút. Az emiatt jelentkező veszteségeiket, nehézségeiket pedig az egész gazdaság.
A DIHK felmérése szerint a német cégek csaknem 78 százalékát érinti hátrányosan az orosz invázió, illetve az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések tömkelege. Elsősorban az árak emelkedése és az ellátási láncok szétzilálódása okozza a legnagyobb gondot a vállalkozások számára, de a beszállítók és a vevők lemorzsolódása is egyre nagyobb fejtörést okoz nekik.
A 3700 gazdasági szereplő megkérdezésével készített elemzésből az is kiderült, hogy különösen riasztó a helyzet az ipar területén. Martin Wansleben, a DIHK vezérigazgatója szerint a német gazdaság 61 százaléka került nehéz helyzetbe csak a logisztikai és beszállítói kapacitások korlátozása miatt. Az ipari vállalatok esetében azonban 75 százalékos ez az arány. A nyersanyagok és a félkész termékek egyre nyilvánvalóbb hiánya a német gazdaság kétharmadát érinti kedvezőtlenül. Az ipari megrendelők még rosszabb helyzetben vannak: majdnem 90 százalékuk számolt be ugyanerről a problémáról.
A magas energiaköltségek szinte mindegyik vállalatot érintik. A gazdasági szereplők közül tízből kilenc panaszkodott az energiahordozók (elsősorban az orosz földgáz és nyersolaj, illetve a kőolajipari termékek) drágulására, amit egyúttal a működésüket nehezítő hatásként jellemeztek. Wansleben ezzel kapcsolatban megjegyezte: a vállalatok bő kétharmada már a háború február 24-i kirobbanása előtt is úgy ítélte meg, hogy „ez kockázatot jelent az üzleti fejlődésükre”.
A fegyveres konfliktus kezdete óta a német cégek harminc százaléka lemondta, jobb estben csak elhalasztotta beruházásait. A költségek növekedése ugyanakkor kétharmadukat arra sarkallta, hogy megemeljék termékeik árát vagy szolgáltatásaik díját. A „többletet” pedig áthárították a fogyasztókra, ami egész biztosan felpörgeti majd az egyébként is magas inflációt, amely februárban (éves összehasonlításban) már 5,1 százalékra emelkedett.
A háború, valamint a szankciók és ellenszankciók következményeit a német vállalatok alig kilenc százaléka nem érzi meg. Nekik valószínűleg nem lesz szükségük az uniós segítségre, merthogy ilyennel is lehet majd számolni.
Az Európai Bizottság (EB) a napokban hagyott jóvá egy ideiglenes (2022. december 31-ig érvényes) válságenyhítő intézkedést, amely biztosítja az EU-tagok számára az állami támogatások „rugalmas” felhasználását. Ez lehetővé teszi, hogy a nemzeti kormányok korlátozott összegekkel segítsék a háború okozta válság, illetve a hozzá kapcsolódó (ellen)szankciók által érintett vállalkozásokat.
A háborús feszültség által érintett mezőgazdasági, halászati és vízügyi vállalatoknak legfeljebb 35-35 ezer euró, a többi ágazatban tevékenykedő cégnek pedig egyenként akár 400 ezer euró is folyósítható. Az összeg vissza nem térítendő támogatásként is biztosítható. Az uniós kormányok ezenkívül lehetővé tehetik kamattámogatott állami és magánhitelek nyújtását is a szorult helyzetbe sodródott vállalkozások finanszírozására.
A válságkeret biztosítja a magas áram- és gázárak miatt keletkeztek többletkiadások állami ellentételezését, megtérítését is. Az EB szerint egy-egy kedvezményezett esetében az elszámolható költségek legfeljebb harminc százalékát térítheti meg az állam, alkalmanként kétmillió euró értékig.
Ha pedig egy cég veszteséges, további támogatást igényelhet nehézségei leküzdéséhez, illetve tevékenysége folytatásához. A nagy energiaigényű vállalatoknak erre a célra maximum huszonöt millió euró adható. Ám az alumínium és egyéb fémek, továbbá a műtrágya, a hidrogén, a cellulóz, az üvegrost és a vegyi alapanyag gyártásával foglalkozó üzemek még nagyobb összegű, de legfeljebb ötvenmillió euró kormányzati pénzinjekcióra számíthatnak.
A szankciók hatálya alá eső, és orosz ellenőrzés alatt álló cégek azonban semmit sem kapnak. Az intézkedések rájuk nem vonatkoznak.
