Az elmúlt években Szerbiában jelentősen megszaporodtak a házi kedvencek elszállásolásával foglalkozó cégek száma – írja a B92, a Bloomberg Adria forrásaira hivatkozva. A regionális hírportál szerint az állatpanziók és -hotelek teljes kapacitással dolgoznak a nyári hónapok idején a területeinken is. Tulajdonosaik pedig jelentős keresetet valósítanak meg a több tízezer eurós befektetéseikből – állítja a portál.
Az állatpanziók megnyitásához ugyanis számos előírásnak és standardnak kell megfelelni: először is be kell jegyeztetni a vállalkozást a Cégnyilvántartási Ügynökségben (APR). Már ennél az első lépésnél gondok adódhatnak, a vállalatok tevékenységét azonosító bázisban ugyanis nincs olyan kód, amely kizárólag állatpanziót jelöl. Így a legtöbben a cég elnevezésében jelölik a tevékenységet, és a 96.09-es azonosító alatt az „egyéb, nem felsorolt szolgáltatások” tevékenységgel iktatják a céget. Az APR szerint ez a jelzés magába foglalja a házi kedvencek gondozásához fűződő olyan szolgáltatásokat is mint az elhelyezés, az etetés, a megőrzés és a kiképzés. A hivatal szerint az állatpanziók bejegyzéséhez nem szükséges külön engedélyeket mellékelniük az új vállalkozóknak. Általában a felügyelőségtől sem kérnek jóváhagyást arra vonatkozóan, hogy a tevékenység helyszíne megfelel-e a követelményeknek. Kivételt képez, amikor a törvény külön rendelkezik arról, hogy a bejegyeztetéshez szükség van a hivatalos szervek által kiadott határozatokra – állítják az APR szakemberei.
PUHÁN BÉLELT KUTYAHÁZ
Ha a bejegyeztetéshez nincs is szükség különösebb dokumentációra, a nyitásra vonatkozó rendelkezések annál szigorúbbak – figyelmeztetnek a hozzáértők. A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Minisztérium ugyanis külön szabályzatot érvényesített az állatpanziók nyitására. A szakemberek szerint az érvényben levő rendelkezések betartásához jelentős befektetésre van szükség. A költségek nagysága azonban függ attól is, hogy milyen fajta kisállatok elszállásolását, illetve ellátását célozza meg a cégtulajdonos – állítják az illetékesek.
A szakemberek szerint az állatpanziókban rengeteg a munka, és az állatok megőrzése nagy felelősséggel is jár. A bejegyzett, komoly vállalkozások legkevesebb két alkalmazottal számolnak – mondta Duško Jovanović kinológus és nemzetközi bíró, aki korábban vezetett egy kutyapanziót is. Elmondta, hogy a helyszín bekerítéséhez legkevesebb két méteres kerítésre van szükség, a kenneleket, vagyis a kutyaházakat megfelelően el kell választani egymástól, és olyan anyagokat kell használni, amiket a kutyák nem tudnak megrongálni. Külön helyiségeket kell kialakítani a vemhes állatoknak, és a kölyköket is külön bánásmódban kell részesíteni. A beteg állatokat pedig el kell különíteni az egészségesektől – sorolta a helyiségek elrendezésére vonatkozó rendelkezéseket a szakember. Hozzátette: az előírások szerint a panziót olyan szellőztetőrendszerrel kell felszerelni, amely 15–27 fokos hőmérsékletet biztosít az állatoknak. A használt kenneleket és elkülönített tereket naponta legalább egyszer tisztítani kell, és a panziónak rendelkeznie kell egy külön helyiséggel az állatok fürdetésére és fésülésére. Az étel- és italadagolóknak olyan anyagból kell készülniük, amely nem rozsdásodik, az aljzatot pedig puha papírral, homokkal vagy gumival kell beborítani annak érdekében, hogy könnyen lehessen fertőtleníteni. Kiemelte, hogy mindezek mellett a panziónak irodahelyiséggel is rendelkeznie kell, valamint elkülönített tisztálkodási helyiséggel a munkások részére. Mindez több tízezer eurós beruházást jelent – magyarázta a kinológus.
A helyiségekre vonatkozó rendelkezések mellett az előírások kitérnek arra is, hogy a panzióban elhelyezett állatoknak rendelkezniük kell bizonylattal arról, hogy érkezésük előtt 15 nappal féregtelenítették őket, és felvettek minden előírt védőoltást. Az alkalmazottaknak viszont megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, azaz a minisztérium által jóváhagyott képzést kell elvégezniük. A panzióknak állatorvossal is le kell szerződniük, aki 24 órás ügyeletet biztosít az állatok esetleges ellátására – sorolta az egyéb feltételeket az egykori panziótulajdonos. Hangsúlyozta, hogy az állatpanziók és -hotelek működését a kommunális, valamint az állategészségügyi felügyelőség ellenőrzi.
A szakember rámutatott arra is, hogy a törvényesen működő panziók sokszor versenyképtelenekké vállnak a rendelkezéseknek nem megfelelő elszállásolást biztosító cégek mellett. Ha ugyanis a vállalkozó 50 ezer eurót befektet a panzió nyitásába, akkor legkevesebb napi 12 eurós díjért kell nyújtania a szolgáltatását. Az emberek azonban előbb választják a 8 eurós „csomagot”, és eltekintenek attól, hogy a szóban forgó panzióban nem megfelelőek a körülmények az állatok megőrzéséhez.
NAPI 10 EURÓTÓL A CSILLAGOS ÉGIG
A panziók díjai nagyon különbözőek, és attól is függnek, hogy az állatok tulajdonosai milyen ellátást kérnek. A kisebb kutyák esetében a napi ellátás 1000 és 2000 dinár között mozog, a 20 kilónál nagyobb ebek megőrzéséért pedig 2000-2500 dinárt is elkérnek. A macskák alapvető ellátása pedig 1200-2200 dinár, az interneten fellelhető árjegyzékek szerint. Ez azt jelenti, hogy a 10 napos nyaralás idejére legkevesebb 10.000 dinárt kell félretennie a tulajdonosnak az állata megőrzésére.
A felső határ a csillagos ég: az egyik panzió „elnöki lakosztályáért” 8500 dinárt kérnek el naponta. A csomag padlófűtéses, 100 négyzetméteres helyiséget, napi négy sétáltatást, 24 órás állatorvosi ügyeletet, fésülést, fürdetést, körömvágást és fülpucolást is tartalmaz, azzal, hogy a tulajdonos által kiválasztott helyen is sétáltatják a kutyát. Mindezt pedig fényképekkel és videóval is igazolják, sőt: professzionális fotóst is tudnak alkalmazni.
A megnövekedett kereslet és a korlátozott kínálat pedig ezúttal is kreatív megoldásokat szül: nemrégiben megjelent egy olyan hirdetés a közösségi oldalakon, amelyben egy nő három hónapig ingyen lakhatást kínál annak, aki ez alatt az idő alatt megőrzi és gondozza a kedvencét. Ha figyelembe vesszük a felsorolt szolgáltatási díjakat, akkor már nem is tűnik olyan elvetemültnek az említett ajánlat.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
