Kevesen remélik, hogy a Szociális-gazdasági Tanács tárgyalásain az idén sikerül közös nevezőre jutniuk a szakszervezeteknek, a munkaadóknak és az állami képviselőknek a jövő évi minimálbért illetően. A korábbi években ugyanis folyamatosan ismétlődött a forgatókönyv, miszerint Aleksandar Vučić államfő a hatáskörét túllépve már idejekorán bejelentette a következő évre vonatkozó minimálbér „lehetséges összegét”, ami rányomta bélyeget a tárgyalásokra. A szakszervezetek évek óta nem fogadták el a munkaadók és az állami képviselők által meghatározott összeget, így a rendelkezések értelmében, a törvényes határidőn túl rendszerint az állam döntött a munka legalacsonyabb áráról.
Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, az idén augusztus 15-ére tűzték ki a tárgyalások kezdetét. Ma tehát újra asztalhoz ülnek a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének és a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezeteknek a képviselői a Szerbiai Munkáltatók Uniójának megbízottjaival, valamint a Munkaügyi, Foglalkoztatási és Szociálpolitikai Minisztérium vezetőivel és más állami képviselőkkel. A munkások érdekvédelmi csoportjai nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy a munkaadók és az állam elfogadja az érveiket. Annak ellenére sem, hogy az idén sikerült megelőzniük az államfőt, és idejekorán közölték a követeléseiket, melyek szerint a jelenlegi életkörülményekben már az átlagos fogyasztói kosár értéke alapján kell(ene) meghatározni a létminimumot az országban.
Az állam ugyanis évek óta halogatja a Szociális-gazdasági Tanácson született megegyezés érvényesítését, miszerint már a koronavírus-járvány előtt ki kellett volna egyenlíteni a minimálbért a legkisebb fogyasztói kosár értékével, amely már áprilisban 53 ezer dinár volt. A létminimum mércéjeként alkalmazott kimutatás viszont már egyáltalán nem vehető mércének, hisz nevetséges feltételek alapján állapítják meg az emberek szükségleteit – hangsúlyozták a tárgyalások előtt a szakszervezetek és a politikafüggetlen szervezetek. A Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek képviselője, Čedanka Andrić bejelentette, hogy az általa képviselt érdekvédelmi szervezet ragaszkodni fog ahhoz, hogy a jövő évi minimálbér összege meghaladja a minimális fogyasztói kosár értékét, és az átlagos fogyasztói kosár értékéhez közelítsen. Támogatja azt a javaslatot is, amelyet a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége hozott nyilvánosságra: az érdekvédelmi csoportosulás szerint a minimálbérnek fedeznie kell az átlagos fogyasztói kosár 60 százalékát. A havi költségek országos átlaga az áprilisi kimutatások szerint 103 ezer dinár volt személyenként: a szakszervezet ennek 60 százalékában, azaz 61.858 dinárban határozná meg a 2025-re vonatkozó legalacsonyabb havi jövedelmet – hozta nyilvánosságra az álláspontját a szövetség korábban.
A szakszervezetek bejelentéseit követőn megszólalt az államfő is: pontos összeget ugyan az idén nem mondott, de előrevetítette, hogy „a minimálbérnek 50 ezer dináron felül kell lennie”. Ezt az összeget erősítette meg a tárgyalások közeledtével a Szerbiai Munkáltatók Uniója is, melynek képviselői hangsúlyozták, hogy „jelentősebb adókedvezmények nélkül az 50 ezer dinár körüli minimálbért bírja el Szerbia gazdasága”. Nagy eséllyel tehát a tárgyalások folyamán megismétlődik a korábbi forgatókönyv, miszerint megegyezés híján az állam megerősíti Vučić bejelentéseit, így 2025-ben a legkisebb fogyasztói kosár szegénységi mércéjét sem fedi majd a minimálbér – írja a Mašina portál. A társadalomkritikával foglalkozó weboldal hozzáteszi: nem létezik érvényes hivatalos adat arra vonatkozóan, hogy hányan tengődnek minimálbérből országunkban. A becslések szerint 200–500 ezer azok száma, akik éhbérért dolgoznak Szerbiában – mutatnak rá a portál elemzői.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
