A létminimum konszenzusa

Hat év után először sikerült kiegyezniük az elkövetkező évre vonatkozó minimálbér nagyságáról a szociális-gazdasági tanács tárgyalófeleinek: a szakszervezetek, a munkaadók és az állam 53.592 dináros létminimumot határozott meg a 2025. évre. A munkások érdekvédelmi csoportosulásai kiegyezésként minősítették az összeget: a tárgyalások elején ugyanis azt követelték, hogy a munka legalacsonyabb értéke legalább az országos átlagfizetés 60 százalékát fedezze. Bár évek múltán elérték azt, hogy a minimálbért kiegyenlítsék a legkisebb fogyasztói kosár értékével, továbbra is hangsúlyozzák, hogy a létminimumot meghatározó hivatalos adat meg sem közelíti azt az összeget, amely fedezné a megélhetés valódi, legalapvetőbb költségeit. A munkaadók ugyanakkor elégedettek a tárgyalások kimenetelével, az állam ugyanis megígérte, hogy a minimálbér emelésével arányosan növeli a munkások jövedelmére elszámolt adókedvezményeket is. 

A munka legalacsonyabb értéke 13,7 százalékkal növekszik január elsejétől, és óránként 308 dinárra nő, azaz eléri a havi 457 eurót – mondta a szociális-gazdasági tanács ülését követően Miloš Vučević kormányfő. 

Ez azt jelenti, hogy egy átlagos hónapban a jelenlegi 47.335 dinárról 53.592 dinárra növekszik a havi legkisebb fizetés az országban – erősítette meg Vučević. Majd hozzátette: a tárgyalások folyamán az állam „gondot viselt arról is, hogy ne veszélyeztesse a bruttó hazai termék folyamatos növekedését, hogy ne sodorja veszélybe a munkaadókat sem, megőrizve ezzel a cégek és munkahelyek számát, az ország pénzügyi stabilitását, illetve a folyamatban levő és új befektetéseket is”. 

Az 53.592 dináros minimálbér fedi a legkisebb fogyasztói kosár értékét is, amely májusban 53.518 dinár volt – támasztotta alá a kormányfő bejelentését Siniša Mali pénzügyminiszter. Sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az emeléssel az Európai Unió két ajánlását is teljesítik: hogy a minimálbér magasabb legyen az átlagfizetés 50 százalékánál, illetve hogy meghaladja a mediális átlagfizetés 60 százalékát. Hangsúlyozta azonban, hogy a munka legalacsonyabb árának növelése jelentős terhet jelent a gazdaságnak, így a kormány január elsejétől további adókedvezményeket hagy jóvá a munkaadóknak. A jövedelem adómentes részét arányosan növeli a minimálbér emelkedésével, azaz a jelenlegi 25 ezer dinárt 28.423 dinárra növeli. A szintén 13,7 százalékos növeléssel pedig a munkaadók számára lefedi a minimálbér emelkedésével járó költségeket – mondta a pénzügyminiszter.

Ugyanakkor említette azokat a hivatalos adatokat is, melyek szerint Szerbiában 114 ezren dolgoznak minimálbérért. Mali szerint soha nem volt még kevesebb azok száma az országban, akik a legalacsonyabb munkabérért dolgoznak. Jelenleg ugyanis 2,36 millió alkalmazottat tartanak nyilván Szerbiában, így a lakosság alig 5 százaléka dolgozik minimálbérért – állította a pénzügyminiszter. 

A MINIMÁLBÉR NEM ALAPBÉR

A szakszervezetek ugyanakkor folyamatosan hangsúlyozzák, hogy továbbra sem rendelkeznek megfelelő adatokkal arról, hogy hány munkás tengődik a létminimumból országunkban. Becsléseik szerint ugyanis sokkal nagyobb azoknak az aránya, akiknek havi járandóságát a munka legalacsonyabb béréhez köti a munkaadó. Annak ellenére is, hogy a minimálbért nem lenne szabad kiegyenlíteni a szerződésben meghatározott fizetéssel – hívta fel a figyelmet a jelenségre Čedanka Andrić, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek elnöke. Hangsúlyozta, hogy a munka legalacsonyabb bérét csak akkor számolhatnák el a munkaadók, ha a vállalat rossz üzleti helyzetbe kerül. 

A munkások érdekvédelmi képviselője szerint az idei tárgyalások konszenzussal végződtek: a nehéz tárgyalásokon a lehető legmagasabb minimálbérben egyeztek ki a szakszervezetek a munkaadókkal és az állami képviselőkkel. A munkaadók ugyanis legfeljebb 7 százalékos emelésről beszéltek, az állami képviselők 10 százalékot javasoltak, a szakszervezetek viszont 20-30 százalékos növelést tartottak volna mérvadónak a jelenlegi árakhoz mérten. A kiegyezés értelmében sikerült elérni a legkisebb fogyasztói kosár értékét, a hivatalosan kimutatott átlagfizetést viszont 56 százalékban fedi a minimálbér értéke. „A tárgyalások kimenetelét senki sem tartja euforikusnak, és minden tárgyalófél boldogabb lenne, ha sikerült volna magasabb összegben megállapodni” – szögezte le Čedanka Andrić. Ugyanakkor kiemelte: a szakszervezetek elsődleges célja, hogy átlagban növelje a fizetéseket az országban: ezt pedig leghatékonyabban a kollektív szerződésekkel tudják elérni – mutatott rá az ország egyik legnagyobb szakszervezetének elnöke. 

KEDVEZMÉNYEK A MUNKAADÓKNAK

A dolgozók másik legjelentősebb érdekvédelmi csoportosulásának elnöke, Ljubisav Orbović a megegyezést sikerként említette. Nyilatkozatában kiemelte, hogy a minimálbér sohasem lesz túl magas: a szakszervezetek célja, hogy a lehető legkevesebben dolgozzanak az országban a munka legalacsonyabb béréért. A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke a sajtónak is megerősítette, hogy az érdekvédelmi csoportosulások nem rendelkeznek olyan hivatalosak adatokkal, amelyek alapján következtetni lehetne a minimálbérért dolgozók számára, területi és gazdasági megoszlására. De rámutatott arra is, hogy hatékonyabban kellene ellenőrizni azokat a vállalatokat, amelyek állami szubvenciókat kaptak. A támogatás feltétele volt ugyanis, hogy a szóban forgó cégekben dolgozóknak 20 százalékkal megnövelik a járandóságaikat a munkaadók. Ezen feltétek teljesítését alaposabban ellenőriznie kellene az államnak – mondta Orbović a szociális-gazdasági tanács ülését követően.

A tárgyalások kimenetelével elégedett a Szerbiai Munkáltatók Uniója – mondta Miloš Nenezić a munkaadók képviselőjeként. Kiemelte, hogy a szerb állam az idén is figyelembe vette a munkáltatók lehetőségeit azzal, hogy 13,7 százalékkal növelte a jövedelmekre vonatkozó adókedvezményeket. A munkaadók képviselője elmondta, hogy a szociális-gazdasági tanács szeptemberben is összeül: az elkövetkezőkben többet foglalkoznak a betegszabadságokkal való visszaélésekkel, illetve a bürokratikus eljárások könnyítésének lehetőségeiről is tárgyalnak.