Nagy tehertől szabadult meg áprilisban Görögország. Maga a pénzügyminiszter jelentette be, hogy két évvel a határidő előtt visszafizették adósságukat a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF).
Görögország a 2008-as globális pénzügyi válság kirobbanása után rendkívül súlyos helyzetbe került. Az állam fizetésképtelenné vált és 2010 áprilisában nemzetközi hitelek felvételére kényszerült, hogy elkerülje a teljes összeomlást. Az EU (mindenekelőtt pedig az euróövezet) tagállamai és az IMF siettek a segítségére. A tőlük kapott hitel – a költségvetési megszorítások és az egyéb (szigorú takarékossági) intézkedéseket tartalmazó kormányprogram ellenére – nem bizonyult elégnek.
Az ország képtelen volt talpra állni, saját erőből biztosítani a zavartalan működést. Ezért még kétszer kért hitelt (2012-ben és 2015-ben). Összesen 368,6 milliárd eurót hagytak jóvá számára 2010-től. Az IMF-től 28 milliárd eurót kapott 2010 és 2014 között.
Az államadósság mindössze néhány év alatt az egekbe emelkedett, elérte a bruttó hazai össztermék (GDP) 180 százalékát, majd a hiteltörlesztési terhek emelkedésével jócskán kétszáz százalék fölé kúszott. Még 2020-ban is majdnem 206,5 százalékon állt, bár azóta kicsit lejjebb csúszott, ám még így is a legmagasabb az eurózónában. Tavaly már a GDP 197,1 százaléka volt, az idén talán tovább csökken, a várakozások szerint 7,5 százalékkal. (A GDP-arányos adósság egy ország gazdasági teljesítményéhez, kibocsátásához viszonyítja a teljes államadósságot. Minél magasabb ez az arány, annál nagyobb gondot okoz a hitel törlesztése az államnak.)
Európai, sőt világviszonylatban még a remélt csökkenés után is magas lesz a görög hiány. Pedig akad még néhány uniós tagország, amely szintén fuldoklik az adósságban. Közéjük tartozik Olaszország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Belgium is, amelyek államadóssága 2021-ben meghaladta a 100 százalékot, ám a kétszáz százaléktól azért jócskán elmaradt majdnem mindegyiké. Olaszország a kivétel, ahol a GDP-arányos államadósság megközelítette a 160 százalékot.
Bár ezek lesújtó számok, a világelsőséget ezen a területen nem EU-állam tartja, hanem Japán. És már nagyon régóta, mivel a GDP-hez viszonyított adóssága jócskán 200 százalék fölött van. Tavaly például már 257 százalékon állt ez a mutató.
Persze sok másik országban is nőttek az államok tartozásai, amit elemzők azzal hoznak összefüggésbe, hogy a koronavírus-válság kezeléséhez hatalmas összegű hiteleket is igénybe vettek a kormányok. A tervezettnél több kormányzati kiadások és a szigorítások, korlátozások nyomán megcsappant bevételek miatt az államadósságok jócskán megugrottak.
A helyzetet az idén tovább bonyolította az Ukrajna elleni orosz agresszióra adott, Moszkva-ellenes nyugati szankciók okozta globális felfordulás az energia- és árupiacokon, illetve egyéb területeken. Így az állami, a lakossági és a céges pénzügyek területén is. Néhol spórolással próbálják majd átvészelni az újabb megpróbáltatásokat, másutt hitelekkel igyekeznek áthidaló megoldást találni, sokan meg nem is tudják még, mit is tegyenek.
Az már eléggé nyilvánvaló, hogy az eladósodás folytatódik az idén is. Ez alól az államok sem lesznek kivételek. Sőt, ha hinni lehet a brit Janus Henderson vagyonkezelő cég legutóbbi előrejelzésének, a globális államadósság majdnem tíz százalékkal emelkedhet az idén a tavalyi 25 százalékos rekordnövekedés után.
Ha a cég számításai helytállónak bizonyulnak, 71 600 milliárd dolláros új csúcsra léphet az idén a globális államadósság, főként az olyan meghatározó hatalmak, mint az Egyesült Államok, Kína és Japán hitelfelvételei következtében.
A koronavírus-világjárvány 2020-as kezdete óta a kormányok világszerte növelték a hitelfelvételt, hogy a kapott pénz segítségével (azaz állami támogatásokkal) valamennyire enyhítsék a kényszerű szigorítások miatt keletkezett gazdasági károkat. Ám rövid idő alatt akkora adóssághegyek keletkeztek (a járvány következtében elszálló államháztartási hiányok és hitelprogramok hatására), amilyeneket a II. világháború óta nem látott senki. Az IMF szerint 2020 végére – a koronavírus-járvány okozta krízis és a vele járó mély recesszió következtében – a világ országainak összesített (vagyis az államok, a cégek és a magánszemélyek) adósságállománya 226 ezer milliárd dollárra emelkedett, ami a globális GDP 256 százaléka.
Abban az évben az államadósságok ennek csak egy részét képezték, úgy 52 200 milliárd dollárt. Ám 2021-ben már ezt is sikerült jócskán túlszárnyalni, és eljutni a csaknem 65 400 milliárd dolláros csúcsig.
Tavaly Kína adóssága gyarapodott a leggyorsabban, hiszen 650 milliárd dollárral emelkedett egyetlen év alatt (2696,5 milliárd dollárra). A fejlett uniós gazdaságok közül a közösség főhatalmának számító Németországban volt a legnagyobb a növekedés: az adósságállomány ugyanis tavaly csaknem tizenöt százalékkal lépte túl az előző évit, amely 2636,74 milliárd dollárra rúgott 2020 végén.
