Január elsejétől 13,7 százalékkal nagyobb lesz a minimálbér Szerbiában. Ez azt jelenti, hogy a ledolgozott munkaóra legalacsonyabb értéke 308 dinár lesz, így egy átlagos hónapban legkevesebb 53.590 dinárt visznek majd haza a munkavállalók. Ez jelentős emelkedésnek tűnhet a jelenlegi 47.154 dináros havi átlaghoz viszonyítva, ám a megélhetés költségeinek folyamatos növekedése igencsak csökkenti az új létminimum értékét – mondta Ranka Savić, a Szerbiai Szabad és Független Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
A Blic Biznis portálnak adott nyilatkozatában kiemelte: továbbra sem lehetünk elégedettek az emeléssel, hisz az elmúlt időszakban az élelmiszer jelentős drágulása mellett szinte minden más költség is emelkedett. Az év elejétől szinte az összes közműdíj drágult, ahogyan a parkolási díjak, különböző járulékok és illetékek, de 2025 elején a vagyonadó elszámolási módja is változik – sorolta a szakszervezeti képviselő. Hozzátette: számára továbbra is felfoghatatlan, hogy a jelenleg legjobban profitáló kereskedelmi láncokban még mindig vannak olyan munkabeosztások, amelyeken minimálbért számolnak el az alkalmazottaknak.
A munkáltatók többsége szintén úgy véli, hogy a minimálbérnek növekednie kell – mondta Nebojša Atanacković, a Munkaadók Uniójának képviselője. Elismeri, hogy egyes vállalkozók és cégek nehéz helyzetben vannak és nem tudják követni az emelést, de a csoportosulás tagjainak nagy része ennek ellenére úgy gondolja, hogy a munkások ma már nem elégszenek meg azzal, hogy a legalacsonyabb munkadíjért dolgozzanak. Szerbiában ugyanis mára teljesen megváltoztak a munkaerőpiac követelményei – erősítette meg Atanacković azt, amit már többször hangsúlyozott. Hozzátette: azóta próbálja tudatosítani a változásokat, amióta az állami képviselőkkel és a szakszervezetekkel meghatározták a minimálbért. Álláspontja szerint ma már egyáltalán nem jellemző a dolgozók egykori hozzáállása, mi szerint az állandó munkaviszony megtartásáért hajlandóak voltak kitartani egy-egy munkahelyen attól függetlenül is, hogy milyenek voltak a munkafeltételek. Az egyes gazdasági ágazatokra jellemző munkaerőhiány miatt pedig a munkaadók kénytelenek jobb feltételeket és magasabb jövedelmeket biztosítani ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt. A munkáltatóknak annyit kell fizetniük az alkalmazottaknak, amennyit a munkaerőpiac megkövetel – jellemezte a mai helyzetet a munkaadók képviselője.
Atanacković szerint a vállalkozók és cégek tulajdonosainak többsége tisztában van ezzel, és eleve többet fizetnek a munkásoknak a minimálbérnél. Ugyanakkor nem elhanyagolható azok száma sem, akik bár szeretnének többet nyújtani az alkalmazottaiknak, a gazdasági helyzet miatt mégsem tehetik ezt meg. Jelenleg egyesek képesek olyan fizetéseket nyújtani, mint amilyenek Nyugat-Európára jellemzőek, mások viszont alig teremtik elő a megélhetéshez szükséges javakat. Olyan szétválasztódás tapasztalható a társadalomban mind a munkaadók, mind a lakosság körében is, amely eltünteti a társadalmi középréteget – vélik a szakemberek.
Ilyen helyzetben még pár nappal a 2025-re beharangozott emelés előtt is kérdéses, hogyan érvényesül majd a 13,7 százalékos növelés, milyen hatása lesz az ország gazdaságára és a munkaerőpiac alakulására. A cégek és a vállalkozások az előrelátások szerint nem tudnak majd 13,7 százalékos gazdasági növekedést elérni, és az infláció sem növekszik tovább olyan ütemben, ahogyan eddig – mutatott rá a munkaadók képviselője. Kiemelte: a reális számítások szerint legfeljebb összesen 7 százalékos növekedésre lehet számítani a jövő év folyamán. Ez pedig fele annak, amennyivel január elsejétől növekszik a minimálbér – vázolta a problémát Atanacković.
Nyitókép: Január elsejétől 13,7 százalékkal nagyobb lesz a minimálbér Szerbiában (Fotó: pixabay.com)
