Az öt üzletlánc bojkottja marketing szempontjából negatívan hat az üzletelésükre, és hosszú távon nem biztosítja az élelmiszerárak csökkenését – mondta az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület felszólításával kapcsolatban Goran Petković, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora. A Beta hírportálnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a kiskereskedelmi árak három elemből tevődnek össze: az egyik a beszerzési, avagy termelői ár, a másik a kereskedők haszonkulcsa, a harmadik viszont az államnak járó adórész. Nem elegendő csak az egyik láncszemre fókuszálni, azaz nem kizárólag a haszonkulcsot kellene vizsgálni, ha meg akarjuk állapítani, hogy miért magasak az élelmiszerárak Szerbiában – hívta fel a figyelmet a szakember. Ugyanakkor hozzátette, hogy a fogyasztóvédők felszólításai előremozdíthatják a helyzetet, ha hatásukra végre elkezdenek dolgozni a szabadkereskedelem érvényesülését ellenőrző bizottságok, és széleskörűbben kezdik kivizsgálni a kérdést.
Mint ismeretes, az Efektiva egyesület ismét felszólította a lakosságot, hogy ez alkalommal hétfőtől péntekig mellőzzék a vásárlást a Delhaize Serbia (Maxi és Shop&Go), Mercator-S (Roda és Idea), Univerexport, DIS és a Lidl kereskedelmi láncokban. A fogyasztóvédők javaslatára ugyanis már tavaly vizsgálatot folytattak a szabadkereskedelem védelmével megbízott bizottságok, amelyek megállapították, hogy az említett kereskedelmi láncokban dupla akkorára növelték az árakat, mint amennyi az inflációval indokolható lett volna. Ez elsősorban a 2023-as évre volt jellemző, amikor a szóban forgó üzletláncok 19-ről 38–45 százalékra növelték a haszonkulcsukat, így a jövedelmük 3,8 milliárd dinárról 18,6 milliárdra emelkedett – ismertette a fogyasztóvédők képviselőjeként Dejan Gavrilović, aki a január 31-ére meghirdetett bojkott után továbbra is arra szólítja fel a lakosokat, hogy ne vásároljanak a monopóliumot tartó üzletláncokban.
A professzor ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Szerbiában nem csak egyes kereskedők monopolisták: a termelők körében is találhatók olyanok, akik az árak egyeztetésével megszegik a szabadversenyt. Az ezzel megbízott bizottságnak épp az lenne a dolga, hogy ilyen szempontból is kivizsgálja a magas árak okát – tette hozzá Goran Petković. Kiemelte ugyanakkor, hogy ilyen jellegű tevékenységről az öt üzletlánchoz kapcsolódóan nem hallott, pedig a bizottságoknak megvannak az eszközeik és a forrásaik is, és megfelelő szakemberekkel is rendelkeznek az ilyen jellegű vizsgálatok elvégzéséhez. Az ellenőrzések és felülvizsgálatok mellett az államnak is megvannak az eszközei arra, hogy az adókulcs csökkentésével kihasson az árak alakulására – mutatott rá a kereskedelmi árak harmadik összetevőjének hatására a professzor. Példaként pedig a jövedéki adó hatását említette az üzemanyag árára.
A bojkottot egyébként regionális szinten szorgalmazzák a fogyasztóvédők: a hihetetlenül magas élelmiszerárak ellen a montenegrói, a bosznia-hercegovinai és az észak-macedóniai fogyasztóvédők is küzdenek, de Szlovéniában is folytatják a megkezdett napi korlátozásokat. A kezdeményezés a legsikeresebb Horvátországban: az ottani egyesületek munkáját elemezte a Szerbiai Gazdasági Kamara és a Gazdasági Intézet gondozásában megjelenő MAT (Makroekonomskih analiza i trendova) belgrádi szaklap is. Az elemzőik rámutattak arra is, hogy a horvát akció már csaknem önmagának mond ellent: a szomszédos országban ugyanis egyes miniszterek is támogatták a bojkottot. Ezzel tulajdonképpen a politikusok elismerték a saját tehetetlenségüket, vagy csak el szeretnék nyerni a polgárok szimpátiáját – vélik a MAT szakemberei. Hangsúlyozzák, hogy a történelemben az ilyen jellegű kezdeményezések még egyszer sem eredményeztek hosszú távú változást az árak tekintetében. A bojkottal ugyanis Horvátországban például megfeleződött az áruforgalom, így az utána felszámolt adó is. Ezzel pedig az államkassza a bojkott első vesztese – mutattak rá a szakértők, akik szerint mindez kihat a befektetésekre is, és országos szinten lassítja a gazdaság fejlődését.
Hozzáteszik: a vásárlás kollektív korlátozása csak ideiglenesen csökkenti az inflációt, de nem stabilizálja. Az infláció megfékezéséhez és stabilizálásához széles körű gazdasági intézkedésekre van szükség, és arra, hogy rendszerszintű megoldásokat kínáljon a politikum a gazdasági problémákra – foglaltak álláspontot a MAT szakemberei.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
