Szerbiában komoly problémát jelent, hogy évről évre csökken a jószágállomány száma. Tavaly a szarvasmarha-állomány több mint 9 százalékkal csappant meg 2022-höz képest, azaz 75 ezer egyeddel. A sertéságazatban a visszaesés még szembeötlőbb, Szerbia 526 ezer sertést veszített el egy év alatt. Egyedül a juhok és a csirkék száma növekszik.
Goran Đaković agrárelemző a Szerbiai Rádió és Televízió reggeli műsorában elmondta, hogy Szerbiában a jószágtenyésztés 2022 óta különösen nagy visszaesésben van, a helyzet az ágazatban nem kedvező. Ez a folyamat egyébként már 30 éve tart, az okok mindenekelőtt a megszakadt ellátási láncok, valamint a nem ellenőrzött behozatal olyan országokból, amelyeknek olcsóbb a termelése.
– Mindenképpen megfelelő intézkedésekre lenne szükség a jószágtenyésztés fellendítése érdekében.
A mezőgazdaság költségvetése évről évre növekszik, így sokan azt gondolják, hogy jól teljesít a hazai agrárium. Pedig ez nem így van, a támogatások kifizetése is késik. Még nem jelent meg a felhívás a hektáronkénti támogatásokra, pedig tavaly február 1-jétől már lehetett igényelni. Egyedül a juhok és csirkék esetében kedvező a helyzet. Az árak stabilak, van irántuk kereslet – fejtette ki Đaković.
Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara munkatársa elmondta, hogy nem csak Szerbiában kedvezőtlen a helyzet. Az Európai Unióban az elmúlt két évben a sertések száma hárommillióval csökkent, a szarvasmarháké pedig 1,8 millióval.
A két szakértő egyetértett abban, hogy szükséges megelőzni a jószágállomány további csökkenését.
– A szarvasmarha-tenyésztés nem könnyű munka. Sok beruházással jár, és több évet kell várni, mire megtérül. Tehát nagyon fontos a megfelelő tervezés. Szerbiának van stratégiája az ágazat fellendítésére, de nem veszik figyelembe. Szerintem a miniszter sem olvasta el, mivel azzal sincs tisztában, hogy mennyi a tejprémium. Tehát nem hiszem, hogy tudja mi áll abban a stratégiában – fogalmazott az agrárelemző.
Kiemelte, hogy a válság enyhítése érdekében elsősorban jól tervezett támogatások szükségesek, nem ítélhetők oda mindenkinek. Amikor pénzt fektetünk be, pontosan tudni kell mire költjük, hova kerül, ki kapja meg. A mezőgazdasági minisztérium nem kevés pénzt fordít támogatásokra, amelyeket fontos regionálisan elosztani. Egyes helyeken leginkább szántóföldi növénytermesztéssel foglalkoznak, máshol gyümölcsészettel vagy jószágtenyésztéssel. Ha valakinek van fél hektár termőföldje, azt regisztrálhatja a közjegyzőnél, és már kapja is a támogatást. A felügyelők nem tudják ellenőrizni, hogy a támogatás indokolt-e – fejtette ki Đaković.
A szakértők rámutattak arra, hogy állattenyésztés a mezőgazdaság fejlődésének a motorja. Németország, Franciaország és Hollandia mezőgazdaságában az ágazaton belüli bruttó hazai termék megteremtéséhez az állattenyésztés több mint 60 százalékban járul hozzá, nálunk pedig ez az arány nem éri el a 30 százalékot sem.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
