Történelmi magasságba emelkedett a benzin ára az Egyesült Államokban. A napokban egy gallonért (3,785 liter) már öt dollárt kellett fizetni. Ez országos átlagnak felel meg, vagyis néhol többe került a tankolás (Kaliforniában majdnem 6,5 dollárba), másutt valamivel kevesebbe (Texasban például 4,7 dollárba gallononként). A kormányzat megpróbál valamit tenni ez ellen, ám a piacot nem könnyű megzabolázni.
Az elszabaduló árak ellen az amerikai autósok is megpróbálnak védekezni. Némelyek úgy, hogy kevesebb üzemanyagot vásárolnak, mások ritkábban utazgatnak, a legelszántabbak azonban radikális megoldást választanak. Hátat fordítanak a belső égésű motorral felszerelt hagyományos gépjárműveknek és inkább az új műszaki megoldás szerint működőkből vásárolnak, vagyis az elektromos autókból (EV).
Nincsenek egyedül. Más országok állampolgárai is inkább ezt az utat követik. A változás már a kőolaj világpiaci árának látványos növekedése előtt megkezdődött. Az utóbbi időben jegyzett 120 dolláros hordónkénti olajár pedig felgyorsította a folyamatot.
Az elektromos járművek elterjedése egyre dinamikusabb és látványosabb. A bolygónkon jelenleg már majdnem húszmillió EV közlekedik és további mintegy1,3 millió elektromos haszongépjármű. A két- és háromkerekű elektromos járgányokból pedig legalább 280 millió.
Ezek a számok hamarosan sokkal nagyobbak lesznek. Még az eddig vártnál is, hiszen a magas üzemanyagárak egyre több embert tántorítanak el a hagyományos járművek vásárlásától.
A szakértők egy éve még arra számítottak, hogy 2025-ben – jó esetben – tizennégy millió EV-t vesznek meg az emberek. Az utóbbi időben már inkább azt valószínűsítik, hogy az évtized közepén csaknem 20,6 millió lesz az eladások száma, háromszor annyi, mint amennyi 2021-ben volt.
Elektromos személygépkocsikból pedig világszerte összesen 77 millió lesz forgalomban (2025-ben), ami az utakon közlekedő autók hat százalékát jelentheti. Némely kontinensen, országban, vagy régióban ennél sokkal jobb adatokra is számítani lehet. Szakértők abból indulnak ki, hogy az évtized derekán a forgalomba helyezett villanyautók aránya Európában elérheti a nyolc százalékot, Kínában meg a tizenhárom százalékot. A várakozások szerint 2025-ben a globális elektromos autópiacon Európában és Kínában értékesítik a járművek nyolcvan százalékát, az Egyesült Államokban legfeljebb tizenöt százalékát.
A Bloomberg hírügynökség Electric Vehicle Outlook 2022 kiadványából az is kiderül, hogy három év múlva az EV-k az új személygépkocsi-eladások 23 százalékát teszik ki világszerte, szemben a tavalyi tíz százalékkal. Néhány nagy európai autópiacon, mint amilyen a német, a francia, vagy a brit ez az arány sokkal nagyobb, akár negyven-ötven százalék is lehet. Az igyekezet ellenére alighanem sok időbe telik majd, mire az utakról sikerül végleg száműzni a világon jelenleg forgalomban lévő 1,2 milliárd hagyományos meghajtású személygépkocsit.
A nagy autógyártók mindenesetre már fogadkoznak, hogy a közeljövőben száműzik a belsőégésű motorokat a járműveikből és az EV-k előállítására helyezik a fő hangsúlyt. A közúti közlekedés egyéb szektoraiban is felgyorsulhat a villamosítás. A legnagyobb tehergépkocsi-gyártók arra készülnek, hogy 2030-ban a járműveik 35–60 százaléka tisztán elektromos meghajtással kerül a piacra.
Ám még így is lesz bőven tennivalójuk a kormányoknak, hogy a (nemzetközi) vállalásaikkal összhangban 2050-re megszüntessék a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátást. Az EU máris nagyobb sebességre kapcsolt. Parlamentje június 8-án rendkívül fontos ügyben foglalt állást. Megszavazta az Európai Bizottság javaslatát, amely 2035-től betiltaná az új benzines és dízelautók értékesítését az Unióban. A tagállamok majd tárgyalgatnak még egy kicsit a végleges szabályozásról, de szinte biztos, hogy megerősítik a 2035-ös dátumot.
Néhol fölöslegesnek tartják az egyezkedést is, hiszen a kormány már korábban bejelentette, hogy a jövőben száműzi a közlekedésből mind a dízel, mind a benzines autókat. Ebbe a csoportba tartozik Dánia, Németország, Spanyolország, Svédország, Franciaország és még néhány másik uniós tag.
Döntésük összhangban áll azzal a törekvéssel, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé akar válni. Addig is jelentős szigorításokra készül. Ennek lényege: már 2030-ra 55 százalékkal csökkentené a személygépkocsik, ötven százalékkal pedig a teherautók szén-dioxid-kibocsátását a jelenleg megengedett 37,5 százalék helyett.
