A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsának döntése alapján befejeződött a Szerbiával tavaly júniusban aláírt Politikai Koordinációs Eszköz elnevezésű tanácsadói megállapodás második felülvizsgálata.
Siniša Mali pénzügyminiszter elmondta, eredményekről számolhatunk be, és folytatódnak a strukturális és az intézményi reformok.
– Az együttműködési program a tervek szerint halad, a legtöbb célt még december végén megvalósítottuk. A járvány által okozott kihívások ellenére általában teljesítettük a kötelezettségünket a strukturális reformokat illetően, s ezt az IMF igazgatótanácsa is megerősítette – fejtette ki Mali.
Rámutatott arra, hogy a program célja a makrogazdasági stabilitás megőrzése, a monetáris és a fiskális politika igazítása a gazdasági mozgásokhoz, a strukturális reformok folytatása a költségvetési stabilitás megőrzése érdekében, valamint a pénzügyi szektor ellenállásának erősítése a tőkepiac fejlesztésével. Szavai szerint elsődleges feladat a makrogazdasági és a pénzügyi stabilitás megőrzése.
– Az államháztartás teljesen stabil, és folytatjuk a jó gazdasági eredmények elérését a világot sújtó válság ellenére is. Az idei első negyedévben 4,4 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék (GDP), a második negyedévben pedig 4 százalékos növekedést várunk – közölte Mali.
Emlékeztetett arra, hogy a többi makrogazdasági mutató is jó, a munkanélküliségi ráta az első negyedévben 10,6 százalék, az államadósság pedig a GDP 52,3 százalékon áll, ami jóval a maastrichti szerződésben megállapított 60 százalékos szint alatt van.
Az idei évre az a cél, hogy a költségvetési hiány a GDP három százalékát tegye ki, és hogy az IMF-fel új fiskális szabályokat készítsenek el annak érdekében, hogy szavatolják a hosszú távú költségvetési stabilitást.
A tárcavezető úgy értékelte, hogy a jelenlegi válság minden országot nagy kihívás elé állít, de az a legfontosabb, hogy Szerbia időben reagált, és meghozott minden szükséges intézkedést a gazdasági stabilitás és a szerbiai polgárok életszínvonalának megőrzése érdekében.
– Mindennap megmutatjuk, hogy a válság számunkra nem kifogás, hanem motivációt ad arra, hogy jobban, többet dolgozzunk, és közösen küzdjünk polgáraink életszínvonalának megőrzése, valamint a gazdaság fejlesztése érdekében. Mint ahogy a járvány idején az állam a krízis legnagyobb részét magára vállalta, most sem teszi másképpen – fogalmazott Mali.
Szerbia tavaly júniusban a Nemzetközi Valutaalappal 30 hónapra szóló új megállapodást írt alá, amely tanácsadói jellegű, tehát nem jelent pénzügyi támogatást.
