Szoros versenyben győzte le a sas, az axolotl és még két tűzhányó a napmadárral, virággal és pillangókkal megerősített Rei Amador, egykori rabszolgavezér csapatát. A nemes vetélkedés még tavaly kezdődött, de csak az idén tavasszal ért véget, majd a szervezők júniusban megtartott glasgow-i összejövetelén végleges megerősítést nyert a végeredmény.
A találkozó résztvevői azt is konstatálták, hogy ilyen kiegyenlített küzdelem az első helyért még nem fordult elő ebben az egyedülálló globális versenyszámban, amióta az 1960-as években megkezdődött a „futamok” szervezése. A különlegességét az egésznek az adja, hogy itt bankjegyek állnak rajthoz, s a végén az győz, amelyiket a zsűri a legszebbnek ítéli.
Minden a benevezéssel kezdődik. Az idei versenyre már lehet jelentkezni, az illetékesnél, azaz a kilencven országot összefogó Nemzetközi Bankjegy Társaságnál (IBNS), de eredményhirdetés csak jövőre lesz.
A tavalyi indulók közül a (jelenleg 2,36 eurót érő) mexikói 50 pesós bankjegy végzett az élen, másik húsz riválisát megelőzve, amelyeket az előválogatás során megfelelőnek ítéltek (a bírálóbizottság tagjai) a több mint száz jelentkező közül. A hagyományokhoz és a szabályokhoz híven a megmérettetésen csakis újonnan forgalomba bocsátott bankjegyek vehetnek részt.
Bár az IBNS minden évben meghirdeti az egyedülálló szépségversenyt, a legutóbbi próbatétel mindjárt két kuriózummal is szolgált: az egyik a már említett minimális különbség a győztes és a második helyezett között, a másik maga a benevező ország, vagyis Mexikó. Ezúttal ugyanis immár másodszor nyert egymás után: 2020-ban a száz pesója került a dobogó legfelső fokára, 2021-ben pedig a „féltestvére”.
A százas magabiztosan nyerte meg a papírból vagy polimerből készült nemzeti fizetőeszközök világbajnokságát, amelyen a döntőbírák a megfelelő formatervezéstől, kreatív megoldásoktól, színvilágtól kezdve sok-sok szempont alapján döntik el, hogy melyik versenyzőt részesítsék az – aranyéremmel felérő – Év bankjegye díjban.
Külön figyelmet fordítanak a biztonsági elemekre is. A lila és szürkészöld árnyalatú győztes 50 pesós bankjegyet – több speciális átlátszó funkció, és a fény felé tartva a színét változtató – biztonsági tinta is védi a hamisítás ellen. A mexikói jegybank szerint a polimerre való átállással jelentősen sikerült javítani a fizetőeszközök biztonsági elemeit.
A tavaly októberben forgalomba helyezett (új) 50 peso, rajta az országban népszerű szalamandra (axolotl) ábrázolással, mindenben megfelelt a szigorú szakmai követelményeknek. Az összeget jelző száma pedig mintha előrevetítette volna, hogy a bankó mire számíthat a nemzetközi versenyben: az ötvenes ugyanis aranyszínű.
Az elismerés nagy megtiszteltetés mind a kibocsátó ország, mind a sikert elérő (jegy)bank, jelen esetben a Banco de México (új nyomdakomplexuma) számára. Még akkor is, ha a nem papíralapú, hanem polimer győztes csupán hajszálnyi előnnyel biztosította be magánk az első helyet a Nyugat-Afrika partjaihoz közeli São Tomé és Príncipe parányi szigetország favoritja, a 200 dobrás bankjegy előtt. Ennek az előlapján látható Rei Amador, a rabszolgaság elleni küzdelem ottani hősének (profil) arcképe és az előtte szárnyaló pillangók.
A harmadik helyen azonban ketten is osztozni kényszerültek, mivel holtverseny alakult ki a Bank of England 50 fontos és a közép-amerikai Costa Rica 10 000 colónos bankjegye között. Térségünk sem panaszkodhat, mivel (ezeket követően) a sorban a katonai hősöknek emléket állító román 20 lejes következett.
A pénzjegynyomdák is büszkék lehetnek, hiszen évről évre ontják a látványos és olykor díjazott termékeiket. Minden arra utal, hogy jó ideig még biztosan lesz munkájuk, a készpénzt ugyanis sokfelé kedvelik világszerte. Sőt nélkülözhetetlen eszköznek tartják, mit sem törődve azokkal az előrejelzésekkel, hogy a (közel)jövőben az emberiség áttér a digitális fizetésre.
