Megindult a gázszállítás a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat-1 gázvezetéken a tíznapos évi rendszeres karbantartási leállás után – jelentette be csütörtökön a gázvezeték üzemeltetője. Az 55 milliárd köbméteres éves szállítási kapacitású gázvezeték július 11. óta nem üzemelt karbantartás miatt. Az üzemeltető Nord Stream AG tájékoztatása szerint a szállított mennyiség felfuttatása eltart majd egy ideig. A szállítások várhatóan egy darabig jóval a vezeték teljes kapacitása alatt maradnak. Az üzemeltető Nord Stream honlapján található adatok szerint az áramlás nulláról 29,284 GWh/h-ra nőtt közép-európai idő szerint csütörtökön reggel 6 és 7 óra között. Július 10-én, a karbantartási munkálatok megkezdése előtti utolsó üzemnapon az áramlások nagyjából ugyanezen a szinten voltak, éppen a 29 GWh/h felett.
A németországi hálózatot szabályozó hatóság vezetője, Klaus Müller a Twitteren azt közölte, hogy az orosz Gazprom csütörtökön a vezeték kapacitásának csak mintegy 30 százalékára jelezte a csütörtöki szállításokat.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Északi Áramlat 1 balti-tengeri gázvezeték éves karbantartása a tervezett határidőben lezajlott, és semmi akadálya az Európába irányuló gázszállítás csütörtöki, újbóli beindításának – közölte az üzemeltető Nord Stream AG szóvivője. A szokásos ellenőrzési és javítási munkálatok elvégzése céljából a vezetéket július 11-én zárták el, és sokan attól tartottak, hogy belátható időn belül nem is fogják megnyitni. A híresztelésekkel ellentétben azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök utalt arra, hogy a karbantartás után újból megindulnak a szállítások. „A Gazprom teljesíti kötelezettségeit, mindig is teljesítette, és továbbra is teljesíteni fogja” – idézte az Interfax orosz hírügynökség Putyint, aki ugyanakkor jelezte a szállítási mennyiség további csökkentésének lehetőségét. Mint mondta, ha Oroszország nem kapja vissza a Kanadában megjavított turbinát, akkor fennáll a lehetősége annak, hogy július végén ismét jelentősen, napi 30 millió köbméterre esik vissza a szállítási kapacitás. Kanada a múlt hét végén repülőgépen elküldte Németországba a gázvezeték karbantartása szempontjából kulcsfontosságú berendezést, de 5–7 nap kell ahhoz, hogy megérkezzen Oroszországba.
A német kormány már hetek óta „intenzív kapcsolatban” volt Ottawával, hogy az Oroszország elleni szankciók ellenére elérje a turbina visszaszállítását Európába. Berlin nem hitte el a Gazprom érvelését a gázszállítások visszaesésére, de úgy vélte, hogy – mint Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter egyik szóvivője fogalmazott – a turbinák visszaadása megfosztja Oroszországot attól az ürügytől, hogy meghosszabbítsa a gázszállítás szüneteltetését, ami súlyos energiaválsággá fajulhat. „Tudomásunk szerint tartalék turbináról van szó, amelyet csak szeptembertől helyeznének üzembe. Mégis, mindent megtettünk annak érdekében, hogy az oroszoknak a turbina ne lehessen ürügy” – mondta a szóvivő.
„FONTOSABB KÉRDÉSEK VANNAK NAPIRENDEN”
Az Északi Áramlat 1 gázvezeték elméletileg több mint 167 millió köbméter gázt képes szállítani naponta. Az Európába irányuló szállítás növelésének egyik módja az Északi Áramlat 2 beindítása lehetne, de az sem lenne képes újabb nagy mennyiségű gázt eljuttatni az ókontinensre, mert a vezeték kapacitásának felét már átirányították az orosz piacra, a németországi szabályozó hatóságok késlekedése miatt – állítja az orosz elnök. Szavai szerint Olaf Scholz német kancellárnak is elmondta, hogy a Gazprom tartalékokat hozott létre az elkészült és beindítható Északi Áramlat 2 számára, ám ezek a készletek nem lóghatnak a végtelenségig a levegőben. Putyin szerint erre Scholz azt válaszolta, hogy más, fontosabb kérdések vannak napirenden. Az orosz elnök ezt követően figyelmeztette a német vezetőt, hogy ebben az esetben a vezeték számára félretett mennyiség felét hazai fogyasztásra és feldolgozásra fogják használni. Hozzátette, hogy a kérdés felvetését a Gazprom kérte tőle, és a cég már el is kezdte a készletek átirányítását. Ezért, ha az Északi Áramlat 2 meg is kapná holnap az engedélyt, kapacitása már nem évi 55 milliárd köbméter lenne, hanem annak csak a fele.
OROSZ GÁZ NÉLKÜL HÁROM ORSZÁG KÜLÖNÖSEN ROSSZUL JÁRNA
Az Északi Áramlat 1 nagyjavítása idején számos előrejelzés, becslés látott napvilágot arra vonatkozóan, mi lenne, ha Oroszország beláthatatlan időre mégis beszüntetné a gázszállítást. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) értékelése szerint abban az esetben az orosz gáztól leginkább függő országokban mintegy 6 százalékkal csökkenne a bruttó hazai termék (GDP), és ezek az országok recesszióba süllyednének. Egy ilyen döntés Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot érintené a legsúlyosabban, de jelentős gazdasági kára keletkezne Németországnak, Ausztriának és Olaszországnak is. A tény, hogy Európának továbbra sincs átfogó terve az orosz gáz teljes hiánya esetére azt jelenti, hogy az energiaárak tovább emelkednek, ami viszont tükröződni fog a gazdasági növekedési mutatókon – állapította meg az IMF.
