A villanyáram drágítása közvetlenül kihat minden más termék és szolgáltatás drágítására. A háztartások számláin szereplő összegek 10 százalékos növelése szinte azonnal 0,5 százalékos inflációhoz vezet – mondta a Danas napilapnak Ivan Nikolić közgazdász. A szakember Aleksandar Vučić államfő azon bejelentésére utalt vissza, amely szerint az államvezetés „igyekszik az áram drágulását tíz százalék alatt tartani”.
Az energetikai szakemberek szerint azonban ez korántsem elegendő ahhoz, hogy fedezze a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) termelési költségeit. Željko Marković tanácsadó szerint a szociálpolitika által diktált alacsony árakat esetlegesen a háztartások számára lehet fenntartani, az ipari áramnak azonban jelentősen drágulnia kell ahhoz, hogy az országos szolgáltató fenntartható legyen. A jelenlegi 75 euróról legkevesebb 95-100 euróra kell emelni megawattóránként az árat, hogy a villanygazdaság a következő fűtésidényben csökkenteni tudja a veszteségeit – ajánlotta a szakember. Kiemelte, hogy az országos szolgáltató már tett lépéseket annak érdekében, hogy olcsóbban vészelje át a telet: júniusban már alacsonyabb áron szerzett be nagyobb mennyiségű villanyáramot. Ennek ellenére elkerülhetetlen, hogy a téli hónapok idején teljes mértékben le legyen leterhelve a rendszer. Sokan ugyanis pellettel fűtöttek, ám a szilárd tüzelőanyagok drágulása miatt az idén várhatóan áttérnek az olcsó villanyáramra – magyarázta a szakember. Hozzátette: az alacsony ár miatt keletkezett veszteségek pár évig pótolhatók az állami költségvetésből, de hosszú távon sokkal hatékonyabb, ha más módon érvényesítik a szociálpolitikai intézkedéseket.
Az áram alacsony ára a rendszer összeomlásához vezet Milorad Filipovićnak, a Belgrádi Egyetem Közgazdaság Karának tanára szerint is. Egyfelől azokat is az olcsó áram használatára sarkallja, akik eddig tüzelőolajjal, fával vagy gázzal fűtöttek: ez pedig a legtisztább energiaforrás pazarlása. Másfelől pedig az alacsony áron alapuló szociálpolitika nemcsak azt védi, aki a 20 négyzetméteres lakását szükségből melegíti villanyárammal, hanem azt is, aki Dedinjén úszómedencét melegít vele – véli a professzor.
A közgazdász kiemelte, hogy az áremelésnél sokkal fontosabb, hogy a drágítást a közvállalat teljes átformálása is kövesse. A termelés költségeit ugyanis le kell fedni, és az állami költségvetés terhelése is az adófizetők pénzéből történik, így tulajdonképpen minden esetben a lakosság fizetik meg a villanygazdaság veszteségeit. Egyelőre tehát „feneketlen kút” az országos áramszolgáltató, amelynek viszont lehetősége van fejlődő és jövedelmező céggé válni. Ezt azonban csak szakmailag képzett vezetőséggel és a rendszer teljes átalakításával lehetne elérni – emelte ki a korszerű ügyvezetés jelentőségét Filipović.
A szakemberek álláspontját támasztotta alá a Költségvetési Tanács (Fiskalni savet) is abban a jelentésben, amely a szerb energiaellátás problémáiról készült a világkrízis közepette. Mint arról mi is beszámoltunk, a tanács szerint a villanyáramot 15-20 százalékkal szükséges drágítani. Ezálta ugyanis 350-400 millió euróval lehetne növelni a villanygazdaság jövedelmét. Ez csökkentené azt a veszteséget okozó különbséget is, amelyet a szociálpolitikai intézkedések miatt jelenleg a beszerzési ár és az eladási ár között jön létre. Az áramot ugyanis kilowattóránként 4,7 dináros áron tudja megtermelni az országos szolgáltató, a felhasználókkal viszont 3,6 dinárt fizettet meg. A tavalyi fűtési idényben emiatt 500 millió eurós veszteséget mutatott ki az EPS, amit túlnyomórészt kölcsönökből rendeztek – áll a tanács jelentésében.
A törvény szerint az áram árának emelésére leghamarabb egy hónappal azután kerülhet sor, ha az Energetikai Ügynökség jóváhagyja a villanygazdaság erre vonatkozó kérelmét. Erre azonban még nem került sor, így ősz előtt nem kell tartani a drágítástól.
