A Lőrincz Csaba sátor adott otthont a Hét szűk esztendő elnevezésű előadásnak a Bálványosi Szabadegyetem második napján. Magyarország gazdasági helyzetét és céljait ismertették a felszólalók, valamint szóba került a klímaváltozás és a környezetvédelem is.
Az eseményen többek között részt vett Nagy István, Magyarország agrárminisztere, Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztere, Barbara Kolm, az ausztriai Központi Bank alelnöke és Szabó Dávid József, a Prohuman Csoport stratégiai igazgatója. A beszélgetést Csuday Balázs moderálta.
Nagy István kiemelte, hogy az agrárpolitika képes megvédeni mindazon érdekeket, amelyek az európai gazdákat érintik. Hozzátette, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni azon nemzeti érdekeket, amelyek mentén haladunk.
– Ahogy új helyzetekkel és kihívásokkal találkozunk, úgy új problémákkal is szembesülünk. A kormányok agrárpolitikájában határozottan van szuverenitás. A nemzeti agrárpolitikára egy példa: a magyar kormány bevezette a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget. Amikor a háború kitört a szomszédban és az ukrán gabona „beszorult”, akkor bizony a gabona-nagykereskedők rögtön beindultak. Egy nap alatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 55 ezer tonna gabonát kötöttek le. Ha a pánik hatására ez így folyatódott volna, mára Magyarországon már nem volna egy szem gabona sem. Érdeke volt az országnak, hogy ezt leállítsa. Kontrollálni tudjuk a folyamatot ennek köszönhetően.
Nagy István agrárminiszter beszél, Tánczos Barna jobbról az első (Fotó: Ótos András)
– Az, hogy mit tekintünk nemzeti prioritásnak mindig a tagállamnak a feladata meghatározni. Jelen pillanatban azt határoztuk el, hogy szeretnénk a versenyképességet növelni, a feldolgozóipar lemaradását behozni, amivel a rendszerváltás óta küzdünk. Természetesen mindezt úgy, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartsuk – fűzte hozzá a miniszter. – Ezt tükrözi a magyar kormánynak az a döntése, hogy az uniós forrásoknál a vidékfejlesztési szekcióban a nemzeti társfinanszírozás mértékét 17,5%-ról 80%-ra emeltük. Ez háromszor akkora forrás, mint amekkora az előző hét évben volt; 4265 milliárd forintról beszélünk, amivel korszerűsíteni tudjuk a gazdaságot. Ez a védekezésünk alapja is, hiszen háború van a szomszédban, és nem tudjuk hová fajulhat. Amennyiben bennragad a gabona, akkor éhínség lesz, ami hatalmas migrációt von maga után – fogalmazott Nagy István.
A tárcavezető hozzátette, hogy példa nélküli klímaválság van a világon. Európa termőföldjeinek 46%-át aszály sújtja. Kevesebb vízzel kell jobban gazdálkodni, ezért hatalmas kihívás előtt állnak a gazdák.
Tánczos Barna kiemelte, hogy a környezetvédelemben nincs szuverenitás, majd gondolatait kifejtve közölte: A klímaváltozás, a víz és levegőszennyezés során, valamint az üvegházhatásnál nem lehet sem ország-, sem kontinenspolitikáról beszélni. Nem elég az EU erőfeszítése, hogy ezeket a problémákat megoldjuk, globálisan kell kezelni a dolgokat. Minden kontinensnek legalább olyan ambíciói kellene hogy legyenek, mint Európának, hogy ezt a rohanó változást meg tudjuk oldani. Amennyiben közelebbről nézzük a problémákat, akkor nem lehet ugyanazt a szabályt minden régióban ugyanúgy alkalmazni, mert a kiindulási pont mindenhol más. Van egy közös cél és elképzelés Európán belül, viszont ezután minden országnak meg kell találnia a saját specifikus megoldását. Bizonyos témákban csak közös fellépéssel lehet eredményt elérni – mondta, és példaként a vízpolitikát hozta fel a környezetvédelmi miniszter.
– A Duna mindenkié, Németországé, Ausztriáé, Magyarországé, Szerbiáé, Bulgáriáé, Romániáé. Ez azt jelenti, hogy minden olyan országnak dolgoznia kell a víz tisztaságának megoldásán, amelyeket érint. A helyi vízerőművek a vízhozam függvényében működnek, és ha az országba belépéskor kevesebb víz jön be, akkor kevesebb áramot termelünk, és ez kihat a gazdaságunkra, viszont ezt a problémát nem tudjuk egyedül megoldani.
A Romániában aktuális medvekilövési kérdést is példaként hozta fel Táncos Barna.
– Ne adjon olyan ország tanácsot medvepopuláció-szabályozásban, amelyik 100 évvel ezelőtt kiirtotta a teljes állományát! Mi megoldjuk a saját medveproblémáinkat, ismerjük őket, figyeljük a mozgásukat, vigyázunk rájuk, és magunkra is. Bizonyos témákban hagyni kell a tagállamokat, hogy tudjanak szuverén döntéseket hozni. Egyszóval nincs szuverén környezetvédelmi politika, ellenben a mikor a részletekről beszélünk, vannak olyan területek, ahol a tagállamok saját belátásuk szerint kell hogy döntsenek – vélekedett a miniszter.
