Több veszélyre is felhívta a figyelmet az Európai Központi Bank (ECB) elnöke. Christine Lagarde ezek között említette a gazdasági aktivitás lassulását az eurózónában, az emelkedő inflációt, a kínálati oldalon jelentkező nehézségeket és a piacokat jellemző növekvő, általános bizonytalanságot. Szerinte több jel is arra utal, hogy a kínálati oldalon néhány probléma enyhülhet.
Kedvezőtlennek nevezte ugyanakkor, hogy az európai uniós vállalatok számára továbbra is nagy gondot jelentenek az ellátási láncokban jelentkező problémák és persze a növekvő költségek is. Közölte: „Mindezek együtt jelentősen elhomályosítják a kilátásokat az idei második fél évre és a továbbiakra.”
Az ECB-elnök a minapi beszámolójában azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen kedvezőtlenül befolyásolja az egész eurózóna bruttó hazai össztermékének (GDP) alakulását.
Más vonatkozásban pozitívumokról is beszélt. Elmondta: az új típusú koronavírus-járvány terjedésének megakadályozását szolgáló kormányzati korlátozások további feloldása, a cégeknek nyújtott költségvetési támogatások és a munkaerőpiac stabil helyzete kedvezően befolyásolják a gazdasági aktivitást az euróövezetben. (Az eurózónában a munkanélküliség 6,6 százalékra csökkent májusban az egy hónappal korábbi 6,7 százalékról, ám az EU-ban maradt a 6,1 százalék.) Ehhez hozzájárulhat az idegenforgalom felélénkülése is, aminek az eredményeit azonban csak a harmadik negyedévben lehet érzékelni.
Megismételte az inflációról már korábban is kifejtett véleményét. E szerint a dráguló energiahordozók és élelmiszerek, valamint az euró gyengülése miatt a fogyasztói árak csökkenésére aligha lehet számítani a közeljövőben.
Véleményét alátámasztják az EU statisztikai hivatalának legfrissebb adatai is. Az Eurostat jelentéséből kiderült, hogy júniusban az euróövezetben – éves összehasonlításban – új rekordot döntött az infláció, amely 8,6 százalékra emelkedett az előző havi 8,1 százalékról. Az árak emelkedését leginkább az energiahordozók (42 százalékos júniusi) drágulása okozta. Ehhez képest az élelmiszerek, a szeszes italok és a dohányipari termékek egészen jól teljesítettek, hiszen „csak” 8,9 százalékkal kerületek többe a tavaly júniusi időszakhoz képest. A szolgáltatások díjszabásai terén pedig hajszálnyi visszaesést tapasztaltak.
A legkisebb éves inflációt, 6,1 százalékot, Máltán mérték júniusban és Franciaországban (6,5 százalék), a legmagasabbat viszont Észtországban (22 százalék) és Litvániában (20,5 százalék).
Az EU egészében rosszabb a helyzet, mint az euróövezetben, ugyanis júniusban átlagban 9,6 százalékra nőtt az éves infláció a májusi 8,8 százalékról. Az uniós tagállamok közül kettő, Hollandia és Németország ugyanakkor azzal dicsekedhet, hogy a múlt hónapban (azonos mértékben, vagyis 0,1 százalékkal) csökkent náluk az infláció. Ennek ellenére a hollandoknál még így is 9,9 százalék volt a pénzromlás mértéke, a németeknél pedig 8,2 százalék.
