– Erre az évre 5, jövőre pedig 3 százalékos hiányt irányoztunk elő, jóval kisebb arányút annál, amit az idei áprilisi költségvetési módosításkor terveztünk. A vártnál jobb pénzügyi eredmények részben az adóbevételek növekedésének, részben egyes kiadások lefaragásának köszönhetőek – nyilatkozta Siniša Mali pénzügyminiszter a Politikának. Bejelentette: október 11-étől a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött, tanácsadói jellegű megállapodás rendes felülvizsgálata keretében a kormánytagok részletesen ismertetik az idei gazdasági eredményeket.
A miniszter szerint „nem valószínű, hogy a járvány áthúzza a kormány számításait, de mindig óvatosnak kell lenni”. Emlékeztetőül tért ki arra, hogy az IMF augusztusban 627,6 millió SDR-t (Special Drawing Rights, azaz Különleges Lehívási Jogok) szabott ki Szerbia számára, ez a szabadon átutalható tartalékeszköz körülbelül 760 millió eurónak felel meg. Az összeget január 1-jétől lehet felhasználni, Belgrádban már készül az erre vonatkozó jogszabály, melynek tervezete október első felében kerül a kormány elé. „Rendkívül olcsó pénzről van szó, melyet az IMF a koronavírus-járvány következményeinek könnyebb áthidalására bocsát a tagállamok rendelkezésére.” Szerbia az összeg egy részét a jövőre esedékes hiteltörelesztésekre fordítja.
A pénzügyi tárca vezetője közölte, hogy a járvány kezdete óta az ország körülbelül 5,4 milliárd euró kölcsönt vett fel, melyet a kormány a lakosság és a gazdaság megsegítésére, valamint a régi, drága kölcsönök visszafizetésére fordított. A közadósság növekszik, de az IMF számításai szerint hamarosan csökkenő irányzatot vesz, és a szerb kormánynak is stratégiai célja az államadósság mielőbbi leszorítása. A következő években a hiány fenntartható szintje várható, és nem fog a GDP 60 százaléka fölé emelkedni, annál csak alacsonyabb lehet.
Mali kijelentette, hogy „a gazdasági eredmények valóban jók, jobbak, mint reméltük, így van lehetőség a bérek és a nyugdíjak növelésére”. Az idősek ellátmányát, mint ismeretes, a svájci képlet szerint emelik, tehát fele-fele arányban a bérek növekedése és az infláció alakulása szerint, így 5 százaléknál biztosan nagyobb arányban növelhetik január 1-jétől. Ezenkívül februárban (a miniszter azt is hozzátette: vagy márciusban) egyszeri 20 000 dináros segélyt utalnak ki minden nyugdíjasnak, a továbbiakban pedig a kormány azon lesz, hogy az idősek járandósága nagyobb ütemben kövesse a fizetéseket, és átlaga 2025-re 440 euró legyen. Egyelőre a harmadik negyedévi eredmények összesítését várják, akkor derül ki, hogy mennyivel lehet növelni a közszférában foglalkoztatottak bérét, de az máris nyilvánvaló, hogy „6 százaléknál nem lesz kevesebb”. A Politikának adott interjúban Mali azt is kiemelte, hogy január 1-jétől 9,4 százalékkal növekszik, és így 35.012 dinár lesz a minimálbér.
