Az infláció, ami még november második felében ütötte fel a fejét, évi szinten elérte a 7,5 százalékot, viszont a szegényebbek számára ez az arány még nagyobb. A Danas cikke szerint az ok az infláció és a háztartások költségeinek felépítéséből ered.
A szegényebbek a bevételeik több mint a felét élelmiszerre költik, míg a gazdagok ugyanerre a célra a jövedelmük 26 százalékát fordítják. Emellett még a tőkejövedelemből is számíthatnak bevételre, ami sokszor védve van az inflációtól.
Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a szegényebb háztartások számára az infláció 10-től 15 százalékkal nagyobb.
– A szerbiai inflációnak nagyon érezhető szociális vetülete is van. Az elmúlt egy évben az élelmiszercikkek és az energiatermékek drágultak meg a leginkább, vagyis azok a termékek, amelyekre a szegényebb polgárok a legtöbbet költenek – mondta Petrović.
Elmondta, hogy amennyiben az árak általános növekedése 7,5 százalékos volt, akkor az élelmiszerek és italok ára 11,4 százalékkal, csak az élelmiszereké pedig 12,2 százalékkal emelkedett meg. Ezen belül is 2020 novemberéhez képest a leginkább a kenyér, a hús, az étolaj, a zöldségek és a gyümölcsök drágultak meg.
A Danas számításai szerint a tavalyelőtti novemberhez képest a villanyáram 8,2 százalékkal drágult meg, az üzemanyag pedig 24 százalékkal. Ez rendkívül fontos, hiszen a szegényebb háztartások a jövedelmük több mint a felét élelmiszerre és italra költik, közel kétszer annyit, mint a gazdagok.
