Fenntarthatónak minősítette a minap az Európai Bizottság az atomenergiát és a földgázt. Lett is belőle nagy felháborodás, több EU-társállam perrel fenyegetőzik, és a környezetvédők is zúgolódnak, mert szerintük a kettő közül egyik sem zöld energiaforrás. A döntés ellenzői arra is emlékeztetnek, hogy az EU 2050-re klímasemleges, vagyis zéró károsanyag-kibocsátású térséggé akar válni, ám a cél ilyen hozzáállással aligha valósítható meg. És persze úgy sem, hogy vezető európai bankok tömik a pénzt a kőolaj- és gázkitermelő cégekbe.
Vitatott megítélése ellenére több európai uniós ország is érdeklődik az atomenergia, illetve új nukleáris termelő egységek létesítése iránt. Az EU egyik kulcsfontosságú tagjának tartott Franciaország több tízmilliárd eurót költene atomreaktorokra. A pénzből több mint ötven évvel meghosszabbítaná a tizennyolc atomerőművében működő ötvenhat reaktor élettartamát, sőt ennél többre is vállalkozna.
Az újraválasztásában reménykedő Emmanuel Macron francia államfő a minap nagyszabású programot hirdetett, amelynek keretében 2035-től az évszázad közepéig féltucat új, úgynevezett nyomottvizes reaktort (EPR) helyeznének üzembe, és fontolóra veszik további nyolc kisebb moduláris atomerőmű (SMR) építését is. Az EPR-ek építésével az EDF állami áramszolgáltatót bíznák meg.
Az ambiciózus terv megvalósulása esetén Franciaország jelenlegi 61 gigawatt nukleáris kapacitása 2050-ig további huszonöt gigawattal bővülne, amire az egyre nagyobb áramigény miatt biztosan szükség is lesz. Az ország arról is ismert, hogy Európában a területén található a legtöbb nukleáris erőmű. Az atomenergia aránya a lakosság energiaellátásban ennek megfelelően csaknem 72 százalék, ami egyedülálló az egész világon.
Macron döntése sokakat meglepett, hiszen 2018-ban még legalább tizenkét elöregedett reaktor leszerelését helyezte kilátásba, ami két évvel később az ország hosszú távú energiastratégiai programjába is bekerült. A napokban azonban már azzal dicsekedett, hogy az EDF-et olyan szakmai vizsgálatokkal bízta meg, amelyekkel azt kell kideríteni, hogyan lehet a meglévő atomreaktorok üzemidejét meghosszabbítani több mint ötven évvel. Korábban pedig azzal érvelt, hogy ha honfitársai elfogadható árat akarnak fizetni az áramért és a fűtésért, ráadásul támogatják a klímaváltozás elleni küzdelmet is, akkor bizony az atomenergia előállításának fokozása a megoldás.
Törekvéseivel nincs egyedül, hiszen Románia is arra készül, hogy (2028-tól) kisméretű moduláris atomreaktorokat telepít. Az új technológia alapján működő berendezéseket az Egyesült Államoktól szerezné be, azzal a céllal, hogy tisztább áramot állíthasson elő. Bukarest emellett be szeretne kapcsolódni a technológia gyártásába is, amelynek jogával az amerikai NuScale Power rendelkezik. A cég tavaly 1,27 millió dollárt adott Bukarestnek olyan terület felkutatására, ahová telepíteni lehetne a moduláris atomreaktorokat. Bár ilyenek még sehol sem üzemelnek, a NuScale Power azt állítja, hogy karbonsemleges módon termelik majd az áramot.
Bulgária, Magyarország, Szlovénia és Csehország is bővítené működő atomerő-kapacitásait. Lengyelország pedig első hat reaktorának megépítésére készül, de a munkálatok befejezésére még legalább húsz évet kell várni.
A szlovén kormány tavaly engedélyezte a Krškóban működő atomerőmű bővítésének előkészítését. Prága szintén 2021-ben hagyta jóvá a Dukovany nukleáris erőműben a reaktorok számának megnövelését. A tervek szerint a cseh létesítményben két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk kap majd helyet; a beruházás értékét hatmilliárd euróra becsülik. Szlovákia kicsit előrébb tart: a mohi (Mochovce) atomerőművében már elkészült két új blokk, amelyek közül az egyiknek az üzembe helyezését tavaly májusban engedélyezték.
Korábbi tervével ellentétben Bulgária nem épít új atomerőművet, de bővítheti a meglévő kapacitását. Az egyetlen létesítmény Kozlodujban található, a Duna partján, és két, szovjet gyártmányú reaktort használ, amelyek teljesítménye egyenként ezer megawatt. A másik négyet – az ország EU-csatlakozásának egyik feltételeként – 2002 és 2006 között leállították. Az erőmű az ország áramszükségletének harmadát biztosítja; a kapacitásnövelés után ennél többre is futja majd erejéből, hiszen az új blokk szintén ezer megawatt teljesítményű lesz.
Több másik uniós tagország és számtalan környezetvédő szervezet ugyanakkor teljes tévedésnek tartja, hogy az atomenergia használata megoldást jelenthet a klímaválság problémájára. Az ellentábor a megújuló energiaforrásokat favorizálja, miközben arra is rendszeresen felhívja a figyelmet, hogy sok (európai) országban nincs nukleáris erőmű, sőt néhol az atomenergia kivezetésén munkálkodnak. Példaként az EU főhatalmát, Németországot is meg szokták említeni, illetve azt, hogy ott tavaly decemberben lakat került az utolsó előtti három reaktorra, az idén pedig az utolsó három is végleg leáll.
