Az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület bejelentette, hétfőn, április 15-én, ismét tiltakozó megmozdulásra gyülekeznek a svájcifrank-hitelesek, mert elégedetlenek az eddigi tárgyalásokkal és megoldási javaslatokkal. Szerintük az illetékesek nem tartják tiszteletben a Legfelsőbb Semmítőszék (VKS) döntését, amely törvénytelennek mondta ki a CHF-kikötést. Úgy vélik, hogy kizárólag a semmítőszéki határozat szerint kell eljárni, és a bankokkal való tárgyalások is csak ennek alapján lehetségesek. A hétfői tüntetés délután 2 órakor kezdődik a köztársasági kormány székházánál.
A VKS április 2-án arra az álláspontra helyezkedett, hogy semmisnek tekinti a szerződéses svájcifrank-kikötéseket mindazokban az esetekben, amikor a bank nem tud megbízható írásos bizonyítékot benyújtani arról, hogy a hitelt saját, frankban történt eladósodása alapján folyósította, valamint hogy a kölcsönfelhasználót a szerződéskötés előtt teljeskörűen tájékoztatta a CHF-kikötés gazdasági-pénzügyi következményeiről és kockázatairól. A Semmítőszék véleménye szerint a lakáshiteleket eurósítani kell olyan árfolyam szerint, amely a szerződéskötés napján volt érvényes, valamint le kell állítani az összes kényszermegfizettetési eljárást.
A CHF Srbija egyesület időközben megkapta a 17 000 frankhiteles számára megoldást kínáló lex specialisnak, vagyis a külön törvénynek a javaslatát. Ez, mint az egyesületben mondják, egy lépéssel előbbre viszi a dolgokat, ugyanis nem mondja ki, hogy a svájcifrank-kikötés törvényes volt.
Siniša Mali pénzügyminiszter kijelentette: 12 év óta most először tárgyal valaki a frankhitelesekkel.
– A legjobb megoldást keressük. Nem egyszerű a három félnek közös nevezőre jutni, de a jelek szerint várható, hogy napokon belül eredményre jutunk, a lex specialis pedig kötelező érvényű lesz mindenki számára – mondta.
A külön törvény alapján a frankhiteleket egyszerű, euróalapú hitelekké változtatnák, az eladósodottak tehermentesítéséhez a bankok és az állam is hozzájárulna. A Makrogazdasági elemzések és trendek (MAT) közgazdasági szakfolyóirat szerzői szerint éppen a bankoknak kell vállalniuk a legnagyobb terhet. Miladin Kovačević közgazdász hangsúlyozza, ez nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi kérdés is, segíteni kell bizonyos számú polgáron, mint ahogyan Horvátország vagy Magyarország is tette, és náluk is a bankok viselték a legnagyobb terhet.
Stojan Stamenković, a MAT munkatársa emlékeztetett arra, hogy Radovan Jelašić, a Szerb Nemzeti Bank korábbi kormányzója nagyon határozottan figyelmeztette az embereket: vigyázzanak, milyen valutához kötik a lakáskölcsönt. Kiderült, a frankban való eladósodás olyan, akár a rulett.
