Újvidék a biciklisek városa – állítja Milan Đurić polgármester. A Kritikus tömeg elnevezés alatt futó, kerékpáros rendezvényt minden hónap utolsó péntekén szokták megtartani jó időben, már sok-sok éve. Az autómentes világnap alkalmából szeptember 20-án több százan kerékpáros körúton népszerűsítették a biciklizés szokását. – Pionírok vagyunk a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésében – emlékeztetett a polgármester, és arra, hogy 2012-ben a városban nagyjából tízezren bicikliztek aktívan, ez a szám most már 50 ezer körüli. Az országban Újvidéken elsőként indult be a biciklivásárlási támogatás odaítélésének programja, mostanáig 6500-an vettek kerékpárt ennek a 12 ezer dináros támogatásnak köszönhetően.
A közlekedés talán legegyszerűbb, leggyorsabb és legkörnyezettudatosabb formájáról beszélünk, megkérdeztük a fiatalokat, hogy van-e biciklijük, és ha igen, milyen gyakran használják? Hová járnak vele, esetleg csak kedvtelésből tekernek egyet?
Guba Loretta: Gyermekkorom óta biciklizem, azóta folyamatosan van kerékpárom. A mostani biciklim pár éves, a drágább kategóriába sorolnám. Naponta kerékpározom, ha tehetem csakis így közlekedem, hiszem számomra ez a leggyorsabb, legmegfelelőbb és legkényelmesebb módszere az utazásnak. Nagyon élvezem és szeretem ezt a mozgást, a szabadidőmben is gyakran kerékpározok.
Sági Andrea: Van kerékpárom otthon, használom rendszeresen, főleg olyankor, amikor a külvárosi házunkból kell gyorsan eljutni a belvárosba. Barátaimhoz és a középiskolába is mindennap így jutottam el. Nem vagyok biztos abban, hogy a biciklim mennyibe került, mert az anyukámnak vettük eredetileg, az övé, én csak kölcsönveszem tőle, amikor kell. Talán az olcsóbbak közé tartozik.
Anitics Szuzanna: Igen, van biciklim, amikor beírtam az egyetemet akkor vettem, hogy itt, Újvidéken tekerhessem. Naponta biciklizek, illetve akkor is, ha otthon vagyok. A munkahelyre és az egyetemre is biciklivel járok, kivéve olyankor, amikor az időjárás megakadályoz ebben. Szabadidőmben akkor kerékpározok, ha megvan a cél, ahova el kell jutnom, vagy valamilyen programom. Olcsó bringának mondanám, bár nem emlékszem már a pontos árára. Kisebb bicikli, mivel nem értettem a méretezéshez, és amikor választottam, túlságosan elvonta a figyelmemet az, hogy körték vannak ráfestve, így nem törődtem azzal, hogy szinte gyerekbicikli nagyságú az új kerékpárom.
Rekecki Vivien: Egy közepes árkategóriájú biciklim van, akkor ruházott be a családom, amikor már biztosak voltunk abban, hogy nem fogom kinőni, és az ízlésemnek is majd sokáig megfelel. Mindig azt hittem, azért van szükségem biciklire, mert kis városban élek, ahol felesleges autóba ülni, hiszen minden annyira közel van. Aztán az egyetem miatt Újvidékre költöztem, ahol rájöttem, hogy nem is lehetne nagyobb szükségem egy biciklire. Ha az időjárás is megengedi, mindennap azzal járok az egyetemi óráimra, jelentősen lerövidíti és megkönnyíti az utat. Tehát egy nagy városban is mindennapi közlekedési eszközzé vált számomra, ha jó biciklije van az embernek, akkor szabadidős tevékenységként is tökéletes rajta bejárni a különböző helyeket.
Nyitókép: A szeptember 20-ai esemény keretében közlekedésbiztonsági programot is szerveztek kezdő kerékpárosoknak (Fotó: Dávid Csilla felvétele)