„Csak akkor számíthatunk nagyobb keresetekre, ha képesek leszünk elérni az 5-6 százalékos GDP-növekedést. Közben tény, hogy mi csak évek múltán kapaszkodhatunk vissza arra a szintre, amelyen 1989 vagy 1990 előtt voltunk. Amíg el nem jutunk oda, nem lehet számottevő növelésre gondolni” – mondja Nebojša Atanacković, a Munkáltatók Uniójának elnöke.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkatörvény több mint 30 éve nem változott, a munkásjogok garantáltak ugyan, de vannak kivételek, melyeket az államnak kell megoldania, hogy megakadályozza a törvénytelenségeket.
„Előfordul, hogy a munkáltató nem fizeti ki a béreket, de az alapvető probléma mégis az, hogy túl alacsonyak a keresetek. Most az a helyzet, hogy bizonyos hiányszakmákban nagyobbak a bérek, azok pedig, akik az adminisztrációban dolgoznak, és akikre nincs akkora szükség, továbbra is keveset keresnek. Várható, hogy ugyanazon a cégen belül az egyes munkahelyeken nagy fizetésbeli különbségek alakulnak ki” – mondta Atanacković. Arra is kitért, hogy egyes hiányszakmákra továbbra sem tudunk elegendő embert kiképezni. „Az építőipari szakiskolákban csak néhány tucat vagy néhány száz fiatal szerezhet szakképesítést, nekünk viszont több ezer ilyen szakemberre van szükségünk. Az emberek szakmát váltanak, oda mennek át, ahol jobban fizetik őket, viszont nincsenek kellően felkészülve, így akár életveszélybe is kerülhetnek” – figyelmeztetett a Munkáltatók Uniójának elnöke.
