A gazdasági fejlődés ma is jó irányban halad – emlékeztett Aleksandar Vučić államfő, a Prva televízió egyik műsorában vendégszerepelve. Mint kifejtette, akkor, amikor megválasztották elnöknek, az átlagbér Szerbiában 329 euró volt, ma viszont 442. Jelezte azt is, hogy az év végére további emelés várható, és hogy igyekeznek megemelni a minimálbért is, konkrétan: elérni a 30 000 dináros „mágikus határ”-t.
– Most 27 200 dinár az országban a minimálbér, és az idén 29 000-re kellene emelni, de a munkáltatókkal való tárgyalások során megpróbálom elérni azt, hogy senkinek az országban ne legyen 30 000 dinárnál alacsonyabb a bére – jelentette ki az államfő, hozzáfűzve, hogy 2012-höz képest, amikor a minimálbér mindössze 15 000 dinár volt, ez óriási növekedés lenne.
A műsorban elújságolta azt is, hogy a jövő héten, június 12-én nyitják meg Pancsován a német ZF cég gyárát, ami 160 millió eurós beruházás. A ZF Friedrichshafen AG a világ egyik legnagyobb hajtás- és futóműtechnikai beszállítója, és az elnök szavai szerint nagy dolog, hogy itt nyitott gyárat, amihez Angela Merkel kancellár is gratulált Szerbiának. Vučić úgy tudja, hogy a német cégnek további tervei vannak Pancsovával és Dél-Bánáttal kapcsolatban, sőt további német vállalatok is fontolgatnak itteni beruházásokat.
Szerinte a jövő év végén megkezdhetik a belgrádi metró építését, és a munkálatok 4-4,5 évig tartanak. A lehetséges kivitelezőkről még nem beszélt, csak annyit mondott, hogy a kínaiak és a franciák válaszára várnak.
Az államfő ezúttal is hangsúlyozta, hogy az idén a bruttó hazai termék (GDP) növekedési aránya mindenképpen eléri a 3,5 százalékot, a következő években pedig 4,5-5 százalékos lesz, mindennek alapján pedig az év végére bér- és nyugdíjemelés várható. A gazdasági növekedés még erőteljesebb lenne, ha az áram díjszabása nem lenne ilyen irreálisan alacsony.
– Nem akarom azt, hogy szociális árakkal vásároljunk szavazatokat – mondta, és arra is kitért, hogy szerinte a nemzeti érdekek egy részéről való lemondással a szerbiai társadalom lenne „a legerősebb demokrácia”, gazdasága is gyorsabban fejlődne, ám az ország erre nem kész.
