Manapság új értelmet nyert az afrikai fekete gyémánt fogalma. Kongóban ugyanis a drágakő helyett kobaltot bányásznak. Az ehhez hasonló fémeket napjainkban minden mennyiségben felvásárolják azok a világvezető cégek, amelyek telefon- és számítógépgyártással foglalkoznak. A lényeg azonban nem változott: a piszkos munkát továbbra is gyerekekkel végeztetik el.
A bűnvádi eljárást 14 kongói család nevében az amerikai Nemzetközi Jogvédők indították el a Tesla, az Apple, a Microsoft, a Dell Technologies, illetve a Google egyik anyavállalata, az Alphabet óriáscégek ellen. A vádirat szerint az említett vállalatok szerves részei voltak annak a kereskedelmi láncnak, amely gyermekek kényszermunkájával jutott az általuk rendelt nyersanyagokhoz.
– A világ leggazdagabbjai megengedték, hogy gyerekek halljanak meg és váljanak fogyatékossá csak azért, hogy az olcsón beszerzett kobaltból divatos készülékeket gyárthassanak – fogalmazott Terrence Collingsworth, a családok jogi képviselője.
A perlő családok azt állítják, hogy a rendkívüli szegénység miatt a gyerekeik kénytelenek voltak elhagyni az iskolát, és munkába állni. A Glencore kobaltbányáiban dolgozó gyermekek közül a legfiatalabbak csupán hatévesek. A brit és svájci tulajdonban levő nemzetközi cég bányáiban heti hat napon át dolgoztak a gyerekeket, mindössze 1,5 dolláros napidíjért. A 14 sértett közül hat gyermek meghalt, amikor beomlott az egyik kongói bánya, a többiek viszont maradandó sérüléseket szenvedtek. Egy 9 éves fiú hordárként dolgozott, amikor alagútba zuhant. A balesetben mellkastól lefelé lebénult. A többi család is összezúzott végtagok, gerinctörések miatt perel. Kártérítést egyikük sem kapott soha.
A vádlók megcsonkított gyermekeik képeit is csatolták a vádirathoz, amelyet a washingtoni kerületi bíróságnál adtak át. A peranyag szerint az összes cégnek lenne erőforrása felügyelni és szabályozni azt, ami a bányákban és beszállítóiknál folyik, mégsem tesznek így.
A vádlottak közül egyelőre csak a Dell Technologies cég vállalt álláspontot: az illetékesek hangsúlyozták, hogy nem volt tudomásuk arról, milyen módon termelődik ki az általuk rendelt nyersanyag, sosem fizettek volna ugyanis illegális úton, gyermekek kényszermunkájával kitermelt kobaltért. Kiemelték, hogy a cég belső vizsgálatot indít az ügyben.
Ez az első alkalom, hogy kobaltbányászat miatt kerültek per alá a technológiai órisácégek, amelyek a fémet a világszerte használt elektronikus eszközök lítiumelemeihez használják fel. Az Európai Bizottság tavalyi felmérése szerint a kobalt iránti kereslet a következő tíz évben világszinten 7 százalékról 13 százalékra növekedhet. Jelenleg a keresett fém több mint felét Kongóban termelik ki. (Forrás: Reuters, Tanjug, Guardian)
