Szerbiában november 1-jétől a villanyáram 8, a gáz 10 százalékkal drágul, majd 2024 májusában még egy, ugyanilyen arányú áremelés várható – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb jelentésében. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményének véleménye szerint erre azért van szükség, hogy a két évre szóló, 2,4 milliárd euró értékű készenléti hitelprogram befejezéséig, azaz 2024 végéig megszűnjön az állami energetikai vállalatok költségvetési támogatása, és következő években ehelyett is a beruházásokat finanszírozzák.
Tegnapig illetékes helyekről senki sem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy meg is valósul az IMF-nek ez a forgatókönyve, Aleksandar Vučić államfő azonban még június elején jelezte, mégsem biztos, hogy őszre megemelik az áram és a gáz árát. Mint bő egy hónapja fogalmazott, ha az energiaellátás tekintetében „ilyen marad a helyzet, nem lesz szükségünk az áram újabb drágítására, amiről az IMF-fel megállapodtunk. Más miatt eszembe sem jutna emelni az árát”. Legutóbb május 1-jén drágult az áram és a földgáz, akkor is 8, illetve 10 százalékkal a háztartások számára. Az IMF megállapítása szerint az ipari áram ára és a gáz ára „a konkurenciához képest alacsony marad, és a további áremeléseknek anyagilag nem kellene kedvezőtlenül hatniuk a vállalatok versenyképességére”.
Az IMF-jelentésben egyébként az áll, hogy a valutaalapi küldöttség ittjártakor – mint az államfő is mondta – a szerb kormány egyetértett az áram- és gázdrágulás szükségességével, ugyanakkor „rámutatott arra, hogy meg kell védeni a lakosság legveszélyeztetettebb tagjait az áremelés következményeitől, valamint Szerbiának, mint a közvetlen külföldi beruházások tekintetében a régió vezető országának a versenyképességét is. A hatóságok nagy energetikai beruházásokat terveznek, és közölték, hogy ehhez jelentős összegekre lesz szükség”. A Szerbiával kötött készenléti hitelmegállapodás eredményeinek első felülvizsgálatáról szóló jelentésében az IMF igazgatótanácsa leszögezi: az ország az utóbbi évtizedben kiváló gazdasági eredményeket ért el, melyek az erőteljes gazdaságpolitikát tükrözik. Szigorúbb monetáris politikával – amely valószínűleg a Szerb Nemzeti Bank irányadó kamatának további emelését is megkívánja – az infláció az év végére 8 százalékra csökkenhet, 2024-ben pedig az előrejelzések szerint visszatérhet a jegybank által tervezett szintre.
