A jövőben minden lakóháznak kell legyen energetikai tanúsítványa, függetlenül attól, hogy az épület mikor épült – áll az építészetről és tervezésről szóló törvénymódosításban. A szakértők felhívják a tulajdonosok, a vásárlók és a bérlők figyelmét arra, hogy a szerződések megkötésekor kérjék az említett dokumentum felmutatását. Az e-zöldkártyának is nevezett tanúsítvány ugyanis egyértelmű képet nyújt az energia felhasználásáról, a technikai dokumentáció részét képezi, és meghatározza a befektetéseket is. Enélkül a felújításokat sem lehet elvégezni, hisz e tanúsítvány nélkül a használati engedélyeket sem adják ki – figyelmeztetnek a szakemberek.
A tanúsítvány elsősorban az energetikai besorolást jegyzi: az energiafelhasználás alapján ugyanis az épületek nyolc kategóriába oszthatók. A legkevesebb energiát felhasználó épületek az A+ jelzést kapják, a legnagyobb pazarlókat viszont a G kategóriába sorolják – erősítik meg a törvény által előírt besorolást a minisztérium közleményében. Ugyanitt kiemelik, hogy a lakóházak és az üzleti célból használt épületek mellett a magánházaknak is kötelező elkészíttetni az energetikai tanúsítványt. A módosított rendelkezések szerint ugyanis egyelőre kizárólag a nyaralók és a legfeljebb két éve használatban levő ideiglenes épületek képeznek kivételt a kötelezettség alól. Az energetikai tanúsítványt az épület részletes elemzése után állítják ki az illetékes szervek és szakemberek, és legkevesebb 100 eurót kérnek el a dokumentumért – írja a Blic, és hozzáteszi, hogy minden kiadott tanúsítvány elérhető az építészeti minisztérium központi adatbázisában.
Az elmúlt tíz évben több mint 12 ezer ilyen dokumentumot adtak ki, amelyekhez az interneten is hozzáférhetnek mind a jogi, mind a magánszemélyek, csupán a telekszámot vagy a pontos lakcímet kell tudniuk – mondta a sajtó felkeresésére Dušan Radonjić, az Építészeti, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium lakhatással és energiahatékonysággal foglalkozó segédminisztere. Hangsúlyozta: a minisztérium felismerte annak szükségét is, hogy a jövőben a terepen ellenőrizze, hogy egyezik-e a tanúsítványban szereplő besorolás a valódi helyzettel. A felmérések ugyanis azt mutatják, hogy a lakóépületek 85 százaléka nem felel meg a rendelkezések szerint meghatározott energiahatékonysági követelményeknek. A szerb állam ezért támogatja az utóbbi években mind a lakosság, mind a középületek felújítását – utalt az energiahatékonysági pályázatokra a segédminiszter.
Az energiahatékonyságot ugyanis közérdekként kezeli az államvezetés, hisz az országunkban uralkodó helyzetet mihamarabb össze kell hangolni az Európai Unió egyre szigorúbb követelményeivel. Ennek egyik gyakorlati példája leginkább az oktatás területén figyelhető meg: az elmúlt években számos iskolát és óvodát újítottak fel úgy, hogy elsődlegesen az energiahatékonyságon javítsanak. Dubravka Đedović energiaügyi miniszter nemrég két ilyen felújítást is megtekintett: a kragujevaci és kraljevói iskolákat az érvényben levő követelmények szerint szigetelték, és megfelelő nyílászárókkal is ellátták a középületeket. A felújítás után a villanyszámláknak és a gázfűtés költségeinek mintegy 40 százalékkal csökkenniük kell a tervek szerint, de 60 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást is remélnek a befektetésektől – mondta a tárcavezető a látogatáson.
