A koronavírus-járvány tombolása miatt a kormány a héten egész Olaszországra kiterjesztette a karantént. A lakosság ennek ellenére fél a fertőzés továbbterjedésétől és a kór okozta halálesetek számának növekedésétől. Mások ugyanakkor már attól tartanak, hogy összeomlik a bankrendszer, sőt a gazdaság is.
A szakértők már több mint tízmilliárd euróra becsülik az egészségügyi óvintézkedések okozta gazdasági veszteségeket a legnagyobb európai járványgócpontnak számító országban. Ez csekélységnek tűnik a lehetséges új károkhoz képest, amelyeknek a hatásait több EU-tag is megérezheti, sőt megszenvedheti, hiszen olyan beszállítóüzemek működnek Olaszországban, főleg az északi részében, amelyek külföldi partnerek sokaságával állnak üzleti kapcsolatban. Ha nem érkezik meg hozzájuk a szükséges áru, náluk is súlyos fennakadások keletkezhetnek az érintett gyárakban, (összeszerelő) üzemekben.
Az egészségügyi zárlat nemcsak a termelést lassíthatja le Olaszországban, hanem a szállításokat is, sőt komoly gondok és nehézségek forrásává válhat több ágazatban, így a fontosnak számító idegenforgalomban és a szállítmányozásban is. A válságkezelés részeként a kormány már 8,4 milliárd euró támogatást biztosított a hazai gazdaságnak, amely nem mellesleg a harmadik legnagyobb az euróövezetben.
A járvány okozta zűrzavar rendkívül kellemetlen helyzetben alakult ki az országban, hiszen a hazai gazdaság már korábban a recesszió szélére sodródott, a bankrendszer pedig a legsebezhetőbb az egész EU-ban.
Brüsszel korábban mindössze 0,3 százalékos idei gazdasági növekedést valószínűsített Olaszországnak. A becslés azonban hamarosan idejétmúlttá válhat, ha a koronavírus miatt még hónapokig maradnak a korlátozások és szigorítások. Ebben az esetben az olasz gazdaság gyorsan recesszióba csúszhat. Ennek egyébként jó ideje már több feltétele is adva van: az országban meghatározónak számító ipar ugyanis már régóta gyengén teljesít (ezen nem változtat az a tény sem, hogy havi összevetésben januárban a vártnál jobban erősödött), nem nő a belső fogyasztás, a munkahelyteremtés üteme pedig a leglassúbb az eurózónában. És a sor még hosszan folytatható.
A kór okozta vészhelyzet sok EU-államok gazdaságát is veszélybe sodorhatja. Főként azokét, amelyeknek a növekedése már eddig is gyenge volt. Tekintettel arra, hogy az uniós gazdaságok szorosan összefonódnak, egy recesszió bármelyik meghatározó tagállamban könnyen továbbgyűrűzik, és veszélybe sodorhatja a többieket. Márpedig az olasz a fontosabb gazdaságok közé tartozik az EU-ban.
Róma kész további kiadásokkal mérsékelni a koronavírus negatív gazdasági hatásait. A költségvetés lehetőségei azonban korlátozottak. Részben azért, mert létezik egy felső kiadási határ, amit nem lenne szabad túllépni, részben pénzszűke, illetve a már így is óriási államadósság miatt.
A költségvetés egyébként is deficites, az állam tartozása pedig a legnagyobbak közé tartozik az Unióban; eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 134 százalékát. Ha a kormány felelőtlen kiadásokba bocsátkozna, akár az ország fizetőképességével kapcsolatos kérdések is felerősödhetnek, ami bonyodalmakat okozhat a teljes euróövezetben. A rendkívül magas (csaknem 2400 milliárd euró) olasz államadósság és a vírus okozta sokk hatására egyre többen tartanak attól, hogy ezt a hatalmas összeget Olaszország soha nem tudja visszafizetni.
Persze a kormány aligha lesz képes hatalmas összegekkel a gazdaságot kisegíteni. Leginkább azért, mert nincs annyi pénze. Ha tehát a járvány elhúzódik, a recesszió biztos bekövetkezik, s ezáltal az olaszok a legnagyobb európai vesztesek között találhatják magukat.
