Munkaerőhiánnyal küzd a hazai vendéglátóipar, és jelenleg ebben ez ágazatban a legkritikusabb a helyzet – hívta fel a figyelmet a problémára Jelena Jevtović, a Szerbiai Munkaadók Uniójának szakembere. A nyári idény ugyanis kiváló alkalom a szerbiai lakosoknak a külföldi vendégmunkára. Emiatt azonban a hazai vendéglátóipar és építőipar dolgozók nélkül marad. Épp olyan ágazatok kerülnek így veszélybe, amelyek az év többi részében is küzdenek a munkaerőhiánnyal – magyarázta a szakember. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy jelenleg nagy gondban vannak a málnaültetvények tulajdonosai is.
MEGÉRI-E KÜLFÖLDÖN DOLGOZNI?
A szerbiai lakosok leginkább Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában és Németországban keresnek idénymunkát, de vannak, akik Alaszkáig is elmennek. Azt feltételeznénk, hogy a külföldi idénymunkát vállaló szerbiai fiatalok összekapcsolják a kellemest a hasznossal, és a kereseti lehetőség mellett nyaralnak is. Jevtović szerint azonban az ifjak mégsem térnek vissza elégedetten külföldről: jól keresnek ugyan, de a 12-14 órás váltások mellett kikapcsolódásra nincs lehetőségük.
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt évek történései miatt a külföldi munkavállalással járó kockázatok is megnőttek. A legtöbben nem ellenőrzik le megfelelően a munkát kínáló személyek és cégek hátterét, ami később gondot okozhat: sokan az ígért jövedelemnek csak egy részét kapják meg, vagy egyáltalán nem kapnak bért. Többen jelezték, hogy a külföldi munkaadók az úti okmányuk kisajátításával akadályozták meg a hazatérésüket, és tették kiszolgáltatottakká őket – sorolta a lehetséges problémákat a szakember. Rámutatott arra is, hogy az utóbbi tett jogi szempontból már emberkereskedelemnek számít.
Jelena Jevtović szerint fontos, hogy a külföldi idénymunkát vállalók figyelmesen mérlegeljék a lehetőségeket, és kizárólag bejegyzett ügynökségeken keresztül intézzék a munkavállalást.
IDEHAZA IS JÓL FIZET AZ IDÉNYMUNKA
A szakember hangsúlyozta, hogy az idén kimondottan sokan kerestek nyári munkát külföldön, így rengeteg munkahely üresedett meg a hazai vendéglátóiparban. A munkaadók már attól tartanak, hogy emiatt veszélybe kerül az idény, ezért jobb munkafeltételeket kínálnak a dolgozóknak.
(Fotó: MTI)
A fiatalok többsége pincérként vagy pultosként, az idősek viszont leginkább fagylaltárusokként és biztonsági őrként helyezkednek el, a gyümölcsszüretelők között viszont mindkét korosztály fellelhető: az ültetvényeken ugyanis az elszállásolás mellett napi 4500 dinárt is keresnek a munkavállalók – utalt a hazai lehetőségekre a szakember. Kiemelte, hogy az építőiparban kimondottan jól fizetett munkahelyekre keresnek munkást. Itt még az is előny, hogy nem kimondottan idénymunkákról van szó, a napidíjak pedig akár az 50 eurót is meghaladják. Idényben nagyon jól keresnek az autóbusz- és furgonsofőrök is – tette hozzá a szakember.
Az országunkban munkát vállaló külföldiek közül a legtöbben Kubából érkeznek, és ők legtöbbször munkavállalási engedéllyel helyezkednek el Szerbiában, és leginkább szakácsként és pincérként dolgoznak. A külföldi munkavállalókról szóló törvény még rugalmasabban kezeli azokat, akik mezőgazdasági munkálatok elvégzésére vállalkoznak. A régió országaiból érkező álláskeresőknek ugyanis munkavállalási és tartózkodási engedélyre sincs szükségük ahhoz, hogy országunkban dolgozzanak: elegendő őket bejelenteni a nemrégiben működésbe helyezett, idénymunkások adóztatására vonatkozó portálon.
A rendelkezéseket is úgy alakítják, hogy a hazai munkások kivándorlását külföldiekkel pótolják, így egyre több vendégmunkás érkezik Szerbiába – mondta Jelena Jevtović. Hozzátette: ez csak ideiglenes megoldás a munkaerőhiány miatt felmerülő problémákra. Egyelőre ugyanis így betölthetők a felszabadult helyek addig, amíg az érintett ágazatokban rendszerszinten nem kezelik a munkaerőhiányt hazai kapacitásokkal – mondta a szakember.
