Könnyen bajba kerülhet a Nyugat-Balkánról áramló, alacsonyan szakképzett munkaerő. Németország továbbra sem állt el a munkavízumok érvényességi ideje korlátozásának a tervétől. A 2016 óta érvényben lévő szabályok lehetővé teszik az albániai, bosznia-hercegovinai, észak-macedóniai, montenegrói, szerbiai, koszovói munkásoknak a németországi munkavállalói vízum megszerzését akkor is, ha nem beszélnek németül, és megfelelő szakképzettségük sincs. Tavaly 27 000 munkás érkezett Németországba annak az előírásnak köszönhetően, ami 2020 végén hatályát veszíti.
A 2016 óta érvényben lévő szabályról az idén viszont dönteniük kell a politikusoknak. Hivatalos információk még nincsenek, de bizonyos németországi lapok már azt rebesgetik, hogy a munkavízumok továbbra is érvényesek lesznek, de az össz nyugat-balkáni vendégmunkások számát 15 000-re korlátozzák.
A hivatalos információk hiánya ellenére a Welt am Sonntag német napilap mégis megjelentetett egy írást a napokban. Ebben azt állítják, még a Kereszténydemokrata Unió (CDU), vagyis Angela Merkel német kancellár pártja is megingott a munkavízumok meghosszabbításának kérdését illetően. Ez azért érdekes, mert Merkel kancellár éveken keresztül támogatta gazdasági bevándorlókat, a jelenlegi helyzet szerint viszont immár ők is hajlanak a kompromisszumokra a többi párttal együtt, és meg szeretnék állítani a munkaerő felvételét a balkáni országokból.
A napilap arról is beszámol, hogy a Német Szociáldemokrata Párt holdudvarába tartozó munkaügyi minisztérium már azt is kijelentette, a korlátozás meghozatalához nincs szükség kvótákra sem. Ez a kijelentés nézőpontváltásról árulkodik, mert a koronavírus előtt még nem támogatott semmilyen korlátozást.
A közelmúltban megjelent statisztikai adatok alapján Németországban a múlt hónapban 600 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma a tavalyi azonos időszakhoz képest. Másrészt pedig többen hangot adnak a véleményüknek, miszerint az építkezések és egyéb nehéz fizikai munka továbbra sem vonzza a német munkaerőt, a Balkánról áramló gazdasági bevándorlók pedig pont ezt a hézagot töltik ki. Mindez mellett Németországban folyamatos hiány van az olyan mesterekből is mint a kőműves, vízvezetékszerelő, villanyszerelő, asztalos, ezekből azonban a nyugat-balkáni országokban munkaerő-felesleg is van.
Edin Bašić, az egyik bosznia-hercegovinai munkaközvetítő iroda munkatársa azt állítja, hozzájuk még semmilyen információ nem jutott el a boszniaiak németországi munkavállalásának változtatásáról. Elmondása szerint most is úgy dolgoznak, ahogyan eddig.
A németországi külügyminisztérium adatai alapján a német nagykövetség a múlt évben 17 524 vízumot adott ki boszniai állampolgárok számára, ezek közül 12 000 munkaügyi vízum, 2604 alkalommal családeggyesítésre hivatkoztak, és 2362 esetben kapták meg olyan fiatalkorúak, akiknek a szülei már rendelkeztek vízummal.
