Ahogy a gondosan elművelt szántók a gazdát dicsérik, a kiskert, a színek sokaságában pompázó virágaival – a gazdaasszonyt. Még akkor is, ha a kertészet nem hivatása, csupán a szép, a szemet gyönyörködtető szeretete. Egyesek szerint a rendezett kert és udvar már-már státusszimbólum, de többen vannak, akik azt vallják, hogy az általános kultúra kifejezője. A péterrévei Zlatić család kereken 30 éve foglalkozik dísznövénytermesztéssel, emellett tájépítészettel, amit valamikor egyszerűen csak parkosításnak neveztek.
– Mindenekelőtt a természet tisztelete és szeretete serkentett bennünket a dísznövénytermesztésre, s kertészetünkből közel 70 fajta díszfa és díszcserje került az ország minden részébe. Aztán a zöldségnövény-termesztés felé fordultunk, de sohasem hagytunk föl a dísznövénytermesztéssel, hogy napjainkban ismét ebben az ágazatban keressem a boldogulást – mondja Miroslava asszony, aki férje, Miloš halála után vezeti a vállalkozást. Napjainkban gazdasági válságról, pénztelenségről esik a legtöbb szó, ami a kertészetet sem kerüli el. – Látványos megrendelések igaz ugyan, hogy nincsenek, de annál több az érdeklődő, a szaktanácsot igénylő, hogyan alakítsa ki a pihenőhelyül szolgáló kertet, milyen fát vagy díszcserjét ültessen, amit nálam meg is vásárolhatnak.
A tavasz a kert rendezésének kezdetét, a füvesítés idényét is jelenti. A kert színfoltja az ápolt pázsit. Nehéz-e a fűszőnyeg kialakítása?
– Ha valaki minden előzetes ismeret nélkül kezd pázsittelepítésbe, könnyen azt gondolja, hogy egy éven belül olyan pázsit díszeleg a kertben vagy az udvarban, amit még az angolok is megirigyelhetnének! Legalább három év szükséges a kifogástalan pázsit kialakításához, ami munkát, időt és türelmet is igényel.
Milyen mesterfogásai vannak a füvesítésnek?
– Az lenne az igazi, ha talajelemzés előzné meg a fűmag vetését, amiből kitűnik, hogy milyen mértékű tápanyag-utánpótlásra, netán termőrétegcserére van szükség. A talajt aprómorzsásra kell elkészíteni, és a vetést megelőzően tömöríteni, simára hengerelni. Azért nem tanácsos szinte lisztfinomságúra dolgozni a földet, mert az ilyen talaj ki van téve a széleróziónak, kiadós eső esetén könnyen cserepesedés jelentkezhet. Nem téveszthető szem elől, hogy napsütötte helyen vagy árnyékban lesz a pázsit, így ennek megfelelő fűmagkeveréket vásároljunk, s a vetést követően bőségesen öntözzük is meg. A csírázáshoz, főleg az ilyen meleg tavaszon állandó talajnedvesség szükséges, naponta öntözzük a friss vetést, s ha lehetőség van rá, a tápoldatos öntözővizet is meghálálja a sarjadó növényzet. Ne kedvetlenítsen el bennünket, ha ritkásnak tűnik a vetés, ami nem is csoda, hiszen hajszálvékonyak a feltörő fűszálak, kitartó gondozással megbokrosodik a fű, majd amikor rendszeren nyírni kezdjük, meg is erősödik. Ha nem nagy a pázsit, kerüljük a kemizálást, a széles levelű gyomokat inkább gyomlálással távolítsuk el. A régebbi telepítés is felújításra szorul, amit legegyszerűbben úgy végezhetünk el, ha jól fölgereblyézzük a területet, és a fűmagot az alacsonyra nyírt ritkás pázsitra szórjuk. Nitrogéntartalmú műtrágyával serkenthetjük növekedésre a növényzetet.
Milyen díszfák, illetve -cserjék találhatók kertészetükben, esetleg melyek a Zlatić-kertészet jellegzetes növényei?
– Kertészetünkben egyaránt megtalálhatók a fenyőfélék és a lombhullató dísznövények, de a tujákkal váltunk ismertté, s legalább 20 fajtája szerepel listánkon. A fenyőfélék közül az ezüst- és a lucfenyő, de a közönséges erdei fenyő is megtalálható a kertészetben. A tuját sokan térválasztóként, tehát kerítésként telepítik, míg pl. a gömbtuja egymagában is rendkívül dekoratív. Vannak már olyan nemesített fajták, melyek szakavatott metszéssel szinte szoborszerűre formálhatók. Faiskolánkból a szomorúeper, a nemes nyír és akác, a juhar sem hiányozhat. Idő és munkaigényes a dísznövénytermesztés, hiszen 3–8 év telik el, amíg a szaporítóanyagból piacképes terméket nevelünk, ami azt jelenti, hogy ha valaki dísznövénytermesztésbe kezd, csak három év után kezd gyümölcsözni a munkája.
A kisebb kertekben egy-két díszfa állhat a központban, de a terjedelmesebb kert lehetőséget nyújt arra is, hogy díszcserjékkel tegyék azt látványosabbá…
– A kert megtervezésekor ügyelni kell arra is, nehogy túlzsúfoljuk azt növényekkel. Van, aki a fák és cserjék mellett külön ágyásokban még egynyári virágokat is betervez, holott a pázsit és a díszfák meg cserjék tökéletes harmóniát alkotnak, ezek is virágba boríthatják a kertet. Itt van pl. a lilaakác vagy kínai akác (Wisteria), a kínai kertek legmeghatározóbb és legmegbecsültebb növénye. Kínai neve egyébként CE-TANG, vagyis lila lián. Európában ma már csak ott hiányzik, ahol nem viseli el a kemény teleket. Alig akad kert, ahol tavasszal ne virítana az aranyfa vagy aranyvessző (forzicia). Rendkívül dekoratív a kúszó lonc (lonicera), továbbá a kék mézbogyó, a tűztövis (pyracantha), a madárbirs (cotoneaster). A legszebb növények sorába tartozik a rózsaszín virágokat nyitó hegyi iszalag (clematis montana Rubens), valamint a kerti klemátisz (clematis x jackmannii), ami 3-4 méter magasra kapaszkodik, és halvány rózsaszínűtől sötétliláig pompázó virágaival pergolák, falak, rácsok befuttatására telepítjük. Valamennyi díszcserjének, illetve fának már önmagában a lombozata is dekoratív. Nem mindenkinek adatik meg a lehetőség, hogy pihenőhelyül szolgáló terjedelmes kerttel rendelkezzen, s talán ezért is szaporodnak a sziklakertek. Még a csupa betonudvar egyik sarkában is kialakítható a sziklakert, amelyben egynyári virágok és törpe díszcserjék, illetve -fák váltakoznak. Mi, kertészek is tervezünk sziklakerteket, de az az igazi, amit saját kezével maga a gazda készít el, így az tükrözi egyéniségét, ízlését is – nyilatkozta Miroslava Zlatić kertész.
