Egyre kevesebb gazdaság foglalkozik növendékmarha-hizlalással, annak ellenére, hogy az állati takarmány ára jelentősen leesett. A tíznél nagyobb hízóállománnyal rendelkező farmokon mindösszesen 17 000 növendékmarhát nevelnek. Maja Timotijević mezőgazdasági államtitkár szerint a szerbiai állattenyésztésben rejlő hatalmas lehetőségek ellenére sem lesz képes az ország teljesíteni a 8500 tonna marhahús-kiviteli kvótát, ami az Európai Unióval kötött szerződés alapján a rendelkezésére áll.
Az álllamtitkár a múlt héten a mačvai állattenyésztőkkel találkozott, ahol megállapították, hogy a viszonteladók jelentősen megnövelik a hizlalás költségeit, akik arra törekednek, hogy egy-egy hízómarhán 100 eurós hasznot is behajtsanak. Ettől is nagyobb gondot jelent az eladásra szánt borjak illegális úton történő tömeges átszállítása a boszniai határon keresztül, ahonnan azok a tetemes haszon reményében a horvátországi piacra kerülnek. A becslések szerint, ha a borjúcsempészetnek elejét tudnák venni, akkor a Szerbiában lévő mintegy 650 000-es tehénállomány gond nélkül kielégíthetné a szerbiai marhatenyésztés szükségleteit. Ez pedig az árarányokat is normalizálhatná.
